Címke: zaklatás

4. Erősödő szankcionálás, zsarolás, a gyermekek elzárása

A külön éles kezdete

vasárnap. Anyuka elköltözését kövező napon, kevesebb, mint 2 órás játszóterezésre kapott lehetőséget apuka. A kisgyermek majd felrobbant örömében, hogy az apjával lehetett. Hintáztak, homokoztak, a szokásos játszótéri programokat tették meg együtt anyuka jelenlétében. Anyuka és apuka megbeszélte, hogy hétfőn közösen mennek 4D-s ultrahangra, azaz munka után apuka kimegy anyóshoz, onnan kocsival indulnak a Mester utcába, és utána meg visszaviszi anyukát apuka és haza BKV-zik. Anyuka keresztanyja végig ott volt a játszótér melletti parkolóban, és apukáékat bámulta. Apuka ezt szóvá is tette anyukának, hogy börtönőrként miért van ott a keresztanyja, de anyuka azt válaszolta, hogy a keresztanyja csak aggódik miatta, azért hozta ki autóval őt a játszótérre (600 méteres távolságra van a háztól a játszótér) , és azért várakozik, mert, ha valami baj lesz, akkor tudjon ugrani. A búcsúzás nehéz volt, a kisgyermek mondta, hogy az apukával akar menni. Látszott rajta, hogy nagyon megviseli ez a helyzet. Majd meghasadt apuka szíve. Apuka látta anyukán, hogy majdnem bőgött, de hajthatatlan volt, menni akart a keresztanyja autójához. Közben a játszótéren anyuka beszélgetett egy másik anyukával, akinek azt mondta anyuka az apukára mutatva “Ő az uram!” Apuka mondta anyukának, hogy holnap majd siet, hogy a lányával is tudjon 1 órát játszani, és ezt meg is beszélte a gyermekkel, aki a fájdalmas búcsúzáskor ettől egy kicsit megnyugodott.

hétfő. Apuka a főnökétől hamarabb elkérte magát, hogy időbe kiérjen az anyóshoz és még tudjon a gyermekével játszani. Após kocsija a ház előtt állt. Csöngetett apuka. Hallotta a gyermeke hangját “Apu! Apu! Apu!” majd anyós duruzsolása volt hallható, és a gyerekhang elnémult. Apuka kb. 15 percet állt a kapuban, mire felöltözve jött anyuka. Apuka rögtön szóvá tette, hogy mi ez a stílus, hogy nem engedik a gyereket hozzá. Anyuka közölte, hogy a gyerek érdekében van ez, ne legyen önző apuka, hiszen, ha 10 percet játszik vele, akkor csak felkavarja a kisgyermeket. Apuka szerint minden közös perc boldogság neki és a gyermeknek. Láthatóan kitaláltak egy ideológiát anyukáék, hogy mi jó a gyereknek, és ha abba valaki más bele akar szólni, akkor azt nem hagyják. Közben beszálltak a kocsiba, és elindultak a 4D-s ultrahangra. A kocsiban ment a szócsata, majd odaértek a Mester utcában lévő helyre. Kiszálltak, apuka rápillantott az órájára, látta, hogy még van 1 órányi szabad idejük. Mondta anyukának, hogy akár 1 órát is lehetett volna a gyermekkel, de erre anyuka az hangoztatta (az utcán ordibálva), hogy soha az életbe nem engedi, hogy a gyermekekkel találkozzon apuka. Bent a rendelőben is folytatta anyuka a minősíthetetlen viselkedést, annak ellenére, hogy apuka többször mondta neki, hogy hagyja abba, ne beszéljen a múlt sérelmeiről, ne fantáziáljon marhaságokat, de nem hagyta abba anyuka. A csöndes folyosón (ahol mások is várakoztak) csak anyuka hangja volt hallható. Azt is mondta anyuka apukának, hogy az volt apuka szándéka, hogy anyuka elköltözzön, azért viselkedett vele csúnyán (nem akkor vitte le a szemetet, amikor anyuka mondta, nem hozott neki minden nap valami ajándékot, stb.), most meg örül, és boldogan él, csajozik. Apuka erre azt felelte, hogy ekkor marhaságot még nem hallott, de bármit mondhatott, mintha a falnak beszélt volna.

Jól láthatóan anyuka agymosáson ment keresztül az anyja mellett. Kell egy bűnbak anyukának és a rokonságának, akire rá lehet kenni a saját gyengeségüket, és hibáikat. Egyfolytában hárítanak. Örök nyughatatlanságra vannak ítélve ezek a típusú emberek. A saját korlátjaikon nem tudnak túllépni, nincs rá gyógymód.

Apuka hirtelen megfogtam anyuka kezét, és csókot adtott rá. Ettől anyuka befejezte az alpári megnyilvánulásait. Hiába volt kedves gesztusa apukának, pillanatokig értékelte csak anyuka. Anyuka felhozta, hogy apuka költözzön ki az anyós házába. Apuka azt válaszolta, hogy szó sem lehet erről, nem akar anyuka rokonságával újra egy helyrajzi számon élni a történtek után, valamint, hogy korábban együtt döntöttek a jelentősebb dolgokról, most meg anyuka (a rokonságának utasítására) döntött az anyjához költözésről. Erre anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amiért ilyen önző, hagyja veszni a családot. Erre apuka azt válaszolta, hogy ő már sok mindent letett az asztalra, ő nem önző, és pont ellenkezően, a családot anyuka szakította szét, amikor kiköltözött a zuglói lakásból. Végül bent megcsinálták a 4D-s ultrahangot, mindent rendben találtak. 2300 gramm volt a kicsi. A 9.000 Ft-os árból apuka 5.000 Ft-ot fizetett. Anyukáé lett a DVD és egy kinyomtatott kép, apukáé meg egy hűtőmágnes, amin a gyermek arca látható. Az esemény után apuka meghívta anyukát vacsorázni a Lurdy Házba. Ettek egy jó hamburgert a Burger House-ban (a számlát apuka fizette). Majd hazavitte anyukát, és most meg anyuka keresztanyjának a kocsija állt a háznál.

Közben az anyós házában láthatóan folytak a munkálatok. Az anyós az egyik kamrából egy szobát akart kialakítani magának. Az anyós bármi áron oda akarta szögezni a lányát, hogy vele élhessen. Annak idején az anyós és a nővére azért vette a külvárosi parasztházat, hogy ott gondozzák az anyjukat, de végül csak az anyós gondozta, viszont a nővére, anyuka keresztanyja örökölte meg az anyjuk lakását (a már korábban leírt szobakonyhás lakást a Diószeghy Sámuel utcában, ahol már sok éve nem lakott senki, és irdatlan, ótvar állapotban volt. Arra várt anyuka keresztanyja, hogy az állam megvegye és lebontsa, mert ott építenek fel egy egyetemi kollégiumot, és a kapott pénz csak anyuka keresztanyjáé lesz.). Most anyukára is az a sors vár, hogy gondozhatja a szellemileg és testileg leépült anyját.

– 6/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3, oldal 4, oldal 5, oldal 6

3. A házasság vége

“Az én igazságom akkor zavar téged, ha ellentmond annak a hazugságnak, amiben te élsz.”

Anyuka első elköltözése

csütörtök. Anyuka egy szép tavaszi napon hírtelen úgy döntött, nem akar házasságban, az általa létrehozott családban élni, ezért átköltözött az anyjához és vitte magával a gyermeket. Azt mondta apukának, akit telefonon értesített az elköltözéséről, mert apuka közben dolgozott, hogy pihenni megy az anyjához és az apja átviszi, hiszen terhes volt a második gyermekkel és otthon nem tud pihenni és a meglévő gyermekkel foglalkozni.

Apuka nem örült anyuka döntésének, ráadásul, apuka volt az egyetlen, aki anyukának azt mondta, hogy pihenjen, ne járkáljon el otthonról annyit. Anyuka viszont nem akart otthon ülni és a lányával foglalkozni, hanem inkább elmenet plázázni, vagy elment valamelyik barátnőjéhez, vagy az akkor költöző, építkező anyjának segített. Az, hogy a veszélyeztetett terhes anyuka, a két és fél éves lányával segédkezik az anyjának a költözésénél, rendrakásnál, azt nagyon nehezményezte apuka, pláne úgy, hogy anyuka anyja költöztetőket is fogadott és állítólag 3 kört tettek meg az 1 nagymama és cuccai költözése miatt. Amikor az ilyen költözködési napokon hazatért anyuka késő este, akkor a kislány a kocsiban a gyermekülésben összeesve aludt, anyuka meg fájlalta a bekeményedett hasát. Hiába tette szóvá apuka, anyuka nem hallgatott rá, nem maradt otthon, nem foglalkozott sem a lányával, sem a hasában lévő gyermekkel, sem a családdal, hanem inkább az anyja akaratát teljesítette. Ez az eset többször megtörtént.

Idáig minden munkanap reggel, mielőtt apuka elindult dolgozni, mindig benézett a gyerekszobába, hogy rápillantson a kisgyermekére, ahogy alszik, és megigazítsa a takaróját. Erre mostantól nem volt lehetősége; kiesett a napi rutinból ez a fajta apa-gyermek kapcsolat. Apukának ez nagyon rossz érzés volt, azonnal érezte a gyermek hiányát.

Ettől kezdve anyuka nagy mértékben korlátozta a gyermek-apa kapcsolatot.

szombat. Apuka szombaton már szeretett volna a családjával lenni, de anyuka elhárította, nem akart apukával együtt lenni, csak vasárnapra adott időpontot apukának, így apuka egyedül ment ki a Városligetbe a gyermeknapi rendezvényre, ahol nagyot sétált, visszaemlékezett a korábbi élményekre, és vért adott a Vöröskereszt sátrában. A véradáskor kapott egy plüss kutyát ajándékba és azt hazavitte a gyermekének (nem is gondolta, hogy hónapokig nem fog a gyermek visszatérné a családi fészekbe).

vasárnap. Amikor apuka megjelent az anyós házánál, hogy végre a családjával legyen, el akarta onnan vinni anyukát és a lányát, hiszen gyermeknapi rendezvények voltak város szerte. Anyuka azt akarta, hogy a helyi gyermeknapra menjenek ki, de amikor apuka elolvasta a szórólapot, látta, hogy az a rendezvény előző nap volt, így apuka ötletének megfelelően az újbudai Bikás parkba ment a család. Nagyon jól érezték magunkat. Visszaérve az anyós házához, anyuka egy papírt tett apuka elé, ami arról szólt, hogy beleegyezik, hogy a lánya oda, anyóshoz jelentkezzen be állandó lakcímre. Azt gondolta apuka, ez rendben is van, hiszen a korábbi lakcímről elköltöztek, a bérelt lakásba meg nem jelentkeztek be. Este, amikor apuka hazaindult, a kislány nagyon nehezen engedte el apukát, azt szerette volna, hogy együtt menjek vissza az “új lakásba” – ahogy a kislány nevezte a bérelt lakást – de ezt anyuka nem akarta.

kedd. Anyuka anyja és az apja felhívta apuka anyját, osztották az észt, és elmondták neki, hogy milyen egy kibírhatatlan, semmirekellő ember a fia, nem tudja eltartani a családot, rosszul bánik anyukával és a gyermekkel stb. Anyuka anyja hozzátette, hogy egyik gyereknek sem lett volna megszületnie. Apuka anyja elmondta a véleményét a mocskolódó vénembereknek, akik mellett hallhatóan ott állt anyuka is. Apuka anyja azt mondta, hogy a családról anyuka és apuka együtt döntött, a bérelt lakásba költözésről is anyuka és apuka együtt döntött, a pénz beosztása nem csak a férj, hanem a feleség feladata is, a feleségnek kell a háztartást vezetnie, gyermeket nevelnie, mivel a férj dolgozik, nincs otthon stb. Ennek a véleménynek érezhetően nem örült a mocskolódó brigád. Apuka anyja szerint a két öreg – anyuka anyja és apja – túlzottan beleavatkoznak a kis család életébe, tönkre teszik a házasságukat.

Este 23:51-kor anyuka felhívta apukát, aki akkor aludt, hiszen másnap kora reggel kelnie kellett, hogy menjen dolgozni. Apuka kiugrott az ágyból, mert azt hitte, valami baj van, de anyuka mondta, hogy nincs semmi, csak azt látta, hogy apuka a Facebookon aktív, és fel akarta hívni. Az már más kérdés, hogy a terhes anyuka, aki pihenni ment az anyjához, miért Facebook-ozik éjfélkor. Apuka mondta anyukának, hogy ő már aludt, és tartsa tiszteletben, hogy apuka a pénzkereső, ne hívogassa őt feleslegesen a kénye kedve szerint, ráadásul éjjel, de anyuka erre azt felelte, hogy ő a felesége, akkor hívja, amikor akarja, és apukának kutya kötelességem vele beszélgetni. Apuka még próbált azzal is érvelni, hogy ezzel azt éri el anyuka, hogy le fogja némítani a telefonját, és ha baj lesz, vagy beindul a szülés, akkor nem fog róla értesülni. Anyuka mondta tovább a magáét, erre apuka letette, és lenémította a telefont. Anyuka még négyszer hívta apukát, és üzenetet is küldött a Facebookon, de ezeket már csak reggel látta apuka.

szerda. Miután apuka megtudta az anyjától, hogy anyuka szülei mit műveltek, hogy zaklatták az anyját telefonon, felhívta anyukát és mondta neki, hogy milyen dolog már, hogy a szülei felhívják az ő anyját és hazudoznak, mocskolódnak. Erre azt felelte anyuka, hogy az anyjának a szemét akarták felnyitni, mert apuka otthon biztos csak a rosszat mondja anyukáról, pedig apuka a rossz, ő a kibírhatatlan.

A napokban még többször próbálta apuka elérni anyukát, de nem sikerült. Egyszer csak egy SMS-ben azt írta anyuka, hogy a mobilja nem működik jól (ez volt az a mobil, amit apuka vásárolt anyukának a szülinapjára).

Egyik nap egy könyvesboltban apuka vett egy könyvet, címe, Hidak egymáshoz – Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. “A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége”. Ezt el is olvasta és nagyon jónak, hasznosnak találta apuka, ezért gondolta, odaadja anyukának. Később, már a második gyermek megszületése után oda is adta anyukának, majd kérdezte, hogy elolvasta-e, de az a válasz érkezett anyukától “Két gyerek mellett nincs időm olvasni!” A könyv eltűnt, nem lehet tudni, hogy anyuka elolvasta-e, de a lényeg, hogy többé nem látta a könyvet apuka, hiába kérte vissza.

– 3/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3