13. Gyámhivatali eljárások, bírságok

Anyuka a válóper után újra folytatta a jogsértéseket, akadályozta a kapcsolattartásokat ezért a jogerős bírói végzéssel apuka már nem csak egyedül küzdött a gyermekei jogaiért és érzelmi fejlődésükért, hanem segítségül tudta hívni a hatóságokat. Apuka próbálta a problémákat anyukával megbeszélni, de anyuka elzárkózott ettől, mert anyuka szerint csak ő tudja, hogyan kell gyermeket nevelni, és amit ő maga csinál, az mindig a gyermek érdekét szolgálja.

Az egyre szaporodó problémákkal apuka először a gyermekek lakhelye szerint illetékes családsegítőhöz fordult, ami helyileg anyukáéktól pár méterre található. Apuka leírta a beadványában, hogy anyuka nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, mert anyuka saját magától nem ad át információt és amikor apuka érdeklődik oktatási és egészségügyi témákban, azokra meg nem válaszol anyuka. Ezek bizonyításául apuka SMS üzeneteket csatolt. Apuka szerint a gyermekei a korukhoz képest vékonyak, nincsenek megfelelően táplálva és a nagyobb gyermeknek bokasüllyedése van, supinált cipőt kéne hordania, de anyuka rendszeresen egy agyonhasznált (egy másik gyermeknek a neve volt a cipőbe beleírva), a gyermekre legalább 2 számmal nagyobb lábbelit ad a kapcsolattartások idejére, amiben a gyermek nem tud megfelelően sétálni, folyton kilép a cipőből. Közben anyuka meg olyan SMS-eket írt apukának, hogy a gyermek amikor apukánál van, akkor a lakásban is viseljen supinált cipőt. Apuka szerint anyuka nem a gyermekekre költi a 120.000 Ft-os tartásdíjat és az állami támogatást. (Megjegyzés: Közben anyuka anyjának a házánál felújítási munkák zajlottak. Anyukának nem volt önálló keresete, az anyja meg nyugdíjas volt és a nyugdíja minden bizonnyal nem tette lehetővé, hogy a házfelújítást fizesse.) Továbbá apuka leírta, hogy a hétköznapi kapcsolattartásokat anyuka megzavarta, pl. amikor apuka és a gyermekek a játszótéren tartózkodtak, anyuka megjelent és jelenetet rendezett. A családsegítő kivizsgálta az esetet, és azt állította, hogy anyuka szóban mindenről tájékoztatást adott apukának (persze ezt nem tudta anyuka bizonyítani) és, hogy apuka SMS-eire azért nem válaszol írásban anyuka, mert apuka sértő hangnemben írt. A gyermekek egészségügyéről kikérték a védőnő véleményét, aki szerint a gyermekek koruknak megfelelően ellátottak, fejlettek. A családsegítő leírta, hogy a gyermek bokasüllyedése kapcsán az orvos azt mondta, hogy nem olyan súlyú a probléma, hogy a gyermeknek ortopéd cipőt kéne hordania. Tehát a családsegítő szerint minden rendben van. Apuka erre az okiratra válaszolt, ismét bemásolta a korábbi beadványában is szerepelt SMS üzeneteket, melyekben semmi sértő nem szerepelt, tehát anyuka hazudott. Apuka kérte a családsegítőtől, hogy a tényeket vegye alapul, és hogy nem fogadja el a családsegítő megállapításait. Erre a családsegítő azt válaszolta, hogy a bokasüllyedés kapcsán anyukától bekérték az utolsó felülvizsgálati ambuláns lapot “mely szerint javasolt szupinaló cipő használata”. Tehát apukának ebben a témában is igaza volt.

Mivel a családsegítő nem tudott hatásosan eljárni, azaz a problémák nem szűntek meg, ezért apuka a gyermekek lakhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordult, ami pedig helyileg anyukáék melletti szomszéd utcában található (tehát, minden ügyintézés ott van karnyújtásnyira anyukáékhoz). Apuka leírta a kapcsolattartási problémákat, de mivel a hivatal csak a bejelentés időpontjától számított 30 napon belüli esetekkel foglalkozik, ezért pár kapcsolattartási probléma örökre nem került megoldásra, pár apai kapcsolattartást örökre törölt anyuka.

Emlékeztető: Korábbi cikkben lehetett olvasni, hogy amikor anyuka elköltözött az anyjához és a kapcsolattartásokat korlátozta, valamint nem tette lehetővé a kapcsolttartások zavartalanságát (vagy saját maga, vagy az odarendelt rokonsága szapulta apukát a gyermekei előtt), akkor apuka a gyámhivatalhoz fordult, de ők azt válaszolták, hogy amig nincs jogerős bírói végzés, addig nem tudnak mit tenni.

Családsegítő

– 6/1. oldal –

12. A hatodik (utolsó) bírósági tárgyalás

Kapcsolattartások a per előtt

2017 március 3-án apuka ismét érdeklődött a gyermekei után anyukánál, és hogy eleget tesz-e anyuka a kapcsolattartásnak, de anyuka azt válaszolta, hogy a nagyobb gyermek vírusos betegséget kapott el és lázas, de apuka láthatja a gyermekeit vasárnap 15-18 óra között a lakásban, ha bemegy. Tehát anyuka ismét oda akarta csalni apukát, mint ahogy oly sokszor már megtette. Másnap, azaz szombaton reggel apuka odament a gyermekei lakhelyére a kapcsolattartási időpont kezdetére és kaputelefonált. Ez úttal a nagyobb gyermek meghallotta a kaputelefont és elkérte anyukától, majd azt mondta “Szeretlek apuci!” Anyuka felajánlotta, hogy apuka 1 órára elviheti a gyerekeket, de apukának ez kevés volt és több időt kért. Végül a szülők abban állapodtak meg, hogy négyesben elmennek játszóterezni. Hogy miért engedte most anyuka a kapcsolattartást, miközben hónapok óta bezárva tartotta a gyermekeket? Talán azért, mert egyik rokon sem volt ott, és anyuka bizonyára a nagyobb gyermek előtt jó szülőként akart tetszelegni, pedig valójában börtönőrként viselkedett ez úttal is. Amikor apuka kinyitotta a kaput, a gyerekek odarohantak hozzá. A nagyobb gyermek ordította “Itt van apuci!” és apuka nyakába ugrott. Ő két hónapja nem látta az édesapját. A kisebb gyermek is rohant, de amikor meglátta édesapját, megállt. Bizonyára azért, mivel 5 hónapja nem látta és nem ismerte fel. Apuka ráköszönt, de a gyermek csak nézett. Apuka kérte, hogy mindkét gyermeket hadd vigye ő a kocsijával, de anyuka azt felelte, hogy a kisebb gyermeket ő viszi kocsival, a nagyobb gyermeket meg viheti apuka. Megérkezett a család a szomszéd kerület játszóterére. Azért mentek oda, mert az nagyobb játszótér és több játék található ott, mint anyukáék kerületében. A játszótéren a nagyobb gyermek folyamatosan húzta apukát mindenhová, és kért egy fagyit. A kisebb gyermek még idegennek tartotta édesapját, ezért apuka úgy döntött, hadd lássa a gyermek, hogy a nagyobb testvére hogyan viszonyul hozzá és ettől majd feloldódik. Így is lett, egy idő múlva már apuka tudott labdázni a kisebb gyermekkel. A kisgyermek nagyon rohangált mindenfelé, a játszótér annyira nem is érdekelte. Többször messzire elszaladt, úgy kellett apukának visszavinnie. Feltételezhető, hogy azért rohangált, mert végre kiszabadulhatott anyuka börtönéből. Délben apuka szóba hozta, hogy meghívja a családot a közeli étterembe, ahol teknősök mászkálnak az asztal alatt. A nagyobb gyermek is kérlelte anyukát az éttermi ebédre, így végül nagyon nehezen anyuka elfogadta a meghívást. Az étteremben megebédelt a család és apuka végre, hónapok után készített is fotókat a gyermekeiről. Az ebéd után ugyan úgy, ahogy jöttek, azaz egy felnőtt, egy gyerek, egy autó, visszamentek anyukáékhoz. Ott apuka elbúcsúzott a gyermekeitől és elhagyta a börtön kapuját. Bár egy nappal korábban anyuka még azt írta apukának, hogy a nagyobb gyerek vírusos beteg és lázas, de ez nem volt látható rajta.

Apuka és gyermekei

– 4/1. oldal –

11. Az ötödik bírósági tárgyalás

A bírósági tárgyalás

2017 január végén került sor az ötödik bírósági tárgyalásra a PKKB-n. A felperes, azaz apuka elmondta, hogy továbbra is fenntartja az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét. Az alperes, azaz anyuka és dr. 3.J.Zsuzsanna elmondta, hogy ők is fenntartják az előző tárgyaláson előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket. Ez után a bíróság meghallgatta a két felet. Apuka elmondta, hogy hol lakik, hogy néz ki a lakás, hol dolgozik, mikor látta utoljára a gyermekeit, és hogyan zajlanak a kapcsolattartások. Ez után az anyukát hallgatta meg a bíróság. Anyuka elmondta a kapcsolattartásokat, és hogy a keresztanyja összesen csak kétszer volt ott. Apuka 19 alkalmat jelölt meg és az előző tárgyaláson apuka által beadott CD-n többek között 3 ilyen alkalom hanganyaga is szerepel, tehát anyuka ismét hazudott a bíróságnak. Anyuka még azt is elmondta a bírónőnek, hogy apuka nem jár októbertől a kapcsolattartásokra. Ez ugyan csak hazugság anyuka részéről, mert apuka több olyan hanganyagot is rögzített, amikor a gyermekek lakhelyének kapujában állt, és anyuka a kaputelefonon közölte, hogy nem adja ki a gyerekeket. Anyuka hozzátette, hogy januárban még az óvodába se vitte a gyermeket. Tehát a gyermek egy hónapja a 4 fal közé volt már zárva, és bizonyára alapos agymosást végeztek rajta anyukáék. Anyuka továbbá előadta, hogy a kisebb gyermek apahiányban szenved, látszik rajta, hogy hiányzik neki a férfi, az apakép. Még az is olvasható a jegyzőkönyvben, hogy anyukában félelmet kelt apuka agresszív megnyilvánulásai. Bár anyuka semmivel sem tudta bizonyítani az állítólagos agresszív megnyilvánulásokat. Anyukáék beadtak egy pszichológiai véleményt, ugyanis anyuka elvitte a nagyobb, az akkor 4 éves gyermeket Fótra, B. Délia pszichológusnőhöz, aki leírta, hogy pl. apuka nem viszi sehova a nagyobb gyermeket, mindig a lakásban fetrengenek. A bíróság elhalasztotta a tárgyalást áprilisra és 15 napot adott apukának, hogy a felperesi beadványokra, a pszichológiai véleményre észrevételt tegyen.

Apuka meg is írta az észrevételeit a teljesen egyoldalú, valótlanságokkal teli pszichológiai véleményről, az anyuka által a bíróságon elmondott hazugságokról és az alperesi beadványról.

Börtönbe zárt gyermek

– 4/1. oldal –

10. A negyedik bírósági tárgyalás

2017 január elején volt a negyedik bírósági tárgyalás a PKKB-n. Apuka a történtek (anyuka és rokonságának állandó jogsértései, a gyermekek érzelmi fejlődésének sárba tiprása) miatt kérte a bíróságtól, hogy a gyermekeket a bíróság apukánál helyezze el. Apuka átadta a bíróságnak 3 példányban a kapcsolattartások alatti hanganyagokat CD-n. Apuka még elmondta, hogy a közvetítői eljárás lezárult, egyezség nem történt. Apuka kérte a bíróságtól a mielőbbi ideiglenes intézkedést (ezt a kérését már hónapokkal korábban leadta apuka a PKKB-n). Az alperes (anyuka és dr. 3.J.Zsuzsanna) viszontkeresetet adott be, hogy a gyermekeket csak anyuka nevelhesse és hogy az apai kapcsolattartások csak a gyermekek számára teljesen idegen helyen, a kerületi gyermekjóléti központban történjenek meg felügyelet mellett. E mellett ők más ideiglenes intézkedést kértek, amiben ugyancsak a felügyelet melletti kapcsolattartást fogalmazták meg. A bíróság környezettanulmányt rendelt el, melyet a kerületi gyámhivatalnak kellett elvégeznie. Apuka mondta, hogy majd elolvassa az alperes által leadott dokumentumokat és 8 napon belül észrevételt fog tenni. Így is történt, apuka 20 oldalban írta le észrevételeit anyuka és ügyvédje beadványára. Apuka cáfolta anyukáék hazugságait, és hivatkozva a tárgyaláson átadott hanganyagokra próbálta a bíróság szemét felnyitni, hogy a valóságot lássa.

A környezettanulmányt a kerületi gyámhivatalok elvégezték. Mind apuka állandó lakcímén, mind apuka lakhelyén is, tehát két különböző kerületben, két lakást is megvizsgáltak az illetékes gyámhivatalok ügyintézői, és mindent rendben találtak.

Emlékeztetőül: anyuka és rokonsága 2015 nyarán kirámolta apuka lakását, amit meg tudtak fogni, azt elvitték. Az óta apuka megteremtette a megfelelő körülményeket, új bútorokat és gyerekjátékokat vásárolt a mellett, hogy a tartásdíjat is fizette.

Apuka a fiát már 3 hónapja nem látta, a lányát meg január elejétől zárta el anyuka a kapcsolattartástól, hiába jelent meg apuka a gyermekek lakhelyének kapujában.

Gyermek a börtönben

9. Az újabb bántalmazás és a gyermekek elzárása

Az inzultus

(Emlékeztetőül: nagyjából pont egy évvel ez előtt, amikor az újszülött babával a klinikáról megérkezett a kis család anyukáék házához, akkor anyuka keresztanyja hatalmas jelenetet rendezett, kötekedett apukával, káromkodott, és a gyermekek előtt rátámadt apukára, üvöltözve ütögette a mellkasát, amit a nagyobb, az akkor 2 és fél éves gyermek remegve végignézett.)

2016 nyarán az egyik hétvégi kapcsolattartás után, amikor apuka és a nagyobb gyermek bement anyukáék házába, és apuka átadta a gyermek cuccait anyukának, akkor a nagyobb gyermek azt mondta a szülei előtt “Inkább apucit szeretem!”. Erre anyukának majd felrobbant a feje.

Minden bizonnyal anyukát felháborította a gyermek őszintesége és a kiskorú, akkor 3 és fél éves gyermekből ki akarta írtani az apja iránti szeretetet, ezért a rokonságával készültek egy újabb támadásra apuka ellen.

A következő hétköznapi kapcsolattartás előtt apuka megkérdezte anyukát, hogy játszótereznek-e fél 6-kor. Anyuka erre azt írta “A gyerek lázasan fekszik. Ide gyere. 18.00ra gyere”. Érdekes, hogy korábban nem engedte anyuka a kapcsolattartást, ha bármelyik gyerek beteg volt, de most igen, és fél 6 helyett inkább a 6 volt jobb anyukának, pedig sokszor azzal veszekedtek apukával, hogy túl későn van a 6 óra, felborítja a gyermekek napi rutinját.  Amikor apuka odaért a gyermekei lakhelyére, látta anyuka keresztanyjának autóját a ház előtt, ezért bekapcsolta a hangfelvevőt a mobilján, mert sejtette, hogy ismét kötekedni fognak vele. Amikor ott van anyuka keresztanyja, különösen fel vannak tüzelve ezek a nőszemélyek. Apuka belépett a házba, anyuka anyja és anyuka keresztanyja a konyhában állt. Jellemző volt, hogy a bébiőrön keresztül hallgatták a konyhában, hogy mi folyik a szobában a kapcsolattartás alatt. Apuka bement a gyermekeihez a szobába. A nagyobb gyermek feküdt a kis kanapén, 39,4 fokos lázzal (akkor mérte meg anyuka egy hőmérővel). Eleinte kicsit hisztis volt a gyermek, de aztán átölelte apukát és rámászott. Anyuka egyfolytában zsörtölődött, azt mondta, biztos romlott ételt adott hétvégén a gyereknek, ezért lázas most. Apuka mobiltelefonja a gyermeknél volt, mert mesét nézett rajta. A gyermek és apuka a szobában feküdtek (a gyermek egy kis gyerekkanapén, apuka pedig mellette a földön). Mikor anyuka anyja és anyuka keresztanyja berontottak a szobába, a gyermek gyorsan apukának dobta a mobiltelefont. A vénasszonyok rögtön nekikezdtek a kötekedésnek. A szobából az előszobába közlekedett a csapat, apuka, anyuka, a gyermek (akit felrántottak a fekvő helyzetéből, és kirángattak a konyhába), anyuka anyja és anyuka keresztanyja. Az előszobában beállít apuka mögé anyuka keresztanyja és elkezdte apukát lökdösni a konyhába, a kikészített konyhakések felé és azt ordibálta “Ide gyere! Ne szarjá be!”. Anyuka a gyermeket felállítatta egy székre az ebédlő asztalnál és kényszerítette, hogy a kisgyermek az eseményt nézze. A felvételen a gyermek hangja többször hallatszik, ahogy artikulálatlanul ordít.

Anyuka keresztanyja többek között az alábbiakat mondta “Fúj, de undorító vagy!” “Hülye bunkó!” “Olyan bunkó vagy baszd meg, hogy azt el nem tudom mondani!” “A jó isten nagyon verjen meg!” “Bunkó paraszt vagy!” “Romlott főtételt adsz neki!” “Minek jössz ide! Ez birtokháborítás!” “Senki nem bánt, kivéve az előbbi inzultust!” (ezzel elismerte a bántalmazást).

Anyuka anyja többek között az alábbiakat mondta “De ütögethet, ha akar!” (ezt a bántalmazás után mondta) “A gyereknek mindent látnia kell!” “Te maradjál csöndbe! Neked csönd van!” “A kisebb gyerek miatt kaptad az egy órát és rá sem szarsz!” “Amikor hazajön a nagyobb gyerek, rám üt, meg mindent mond rám!”

Anyuka többek között az alábbiakat mondta “Rosszul vagyok, hogy mennyire buta vagy!” “Nem bírnak magukkal, had mondják!” (Ezt arra mondta, amikor megkérdezte tőle apuka, hogy miért hagyja a rokonságának a veszekedést és a bántalmazást csinálni a gyerek előtt.) “Más nyaralót vesz neki” (anyuka szerint a szerelmes férfi nyaralót vesz a szerelmének) “Elértem egy színvonalat és az alá nem megyek!” “Ameddig a gyerek nem jön haza vidáman, addig nem alszik ott a gyerek!” “A bírónő röhög rajtad!” “Megszavaztatom azt neked! A bírónővel majd én megmondom, hogy minden nap járjál ide!” (Anyuka a bírónőt a sameszának, a családja alárendeltjének tekintette.)

Apuka magabiztosan kezelte a konfliktust, nem akart a kikészített kések mellett hadakozni a női csőcselékkel és a zsebében lévő mobiltelefonnal sikerült is az egészet rögzíteni, amit később a rendőrségnek, a bíróságnak és a gyámhivatalnak is átadott.

Apuka feljelentést tett anyuka keresztanyja ellen.

Rembrandt – A csőcselék halálra kövezi István diakónust (Szent István vértanú halála)

– 2/1. oldal –