Címke: bíróság

18. A kapcsolattartás akadályozása per

Mint lehetett olvasni korábbi cikkekben, 2018-ban anyuka a rengeteg gyámhivatali bírság ellenére is nyáron elzárta a gyermekeket a kapcsolattartástól így apuka számára nem maradt más kiút, mint hogy bírósághoz forduljon kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége címmel 2018 szeptemberében.

A bírósági per előkészítő ülésre 2019. december elején került sor. Anyuka védőügyvédje kijelentette, hogy nem kapott iratokat, nem volt iratismertetés sem, így nem látta a nyomozati iratokat. Bár a bíróság megnézte és bemutatta a védőügyvéd által iratok letöltésének időpontját, de a védő tagadta, hogy megtörtént volna. A védőügyvéd hozzátette még, hogy kifogásolja az egész tényállást, az összes gyámhivatali bírságot is és kérte, hogy az eljárást függessze fel a bíróság. A védő még azt is negatívumként hozta fel az üggyel kapcsolatban, hogy anyuka korábbi jogi képviselőjétől nem kapta meg az addigi gyámhivatali és bírósági iratokat. A bíróság elutasította a védőügyvéd kérését és végül az előkészítő ülést elhalasztotta.

Már a tárgyalás másnapján nagyot fordult anyuka hozzáállása a kapcsolattartáshoz, és a 2019-es téli iskolai szüneti kapcsolattartás volt az első olyan szünidei kapcsolattartás, ami rendben zajlott le anyuka elköltözése, azaz 2015. májusa óta. Tehát, 4 és fél év, számtalan gyámhivatali bírság és több bírósági per kellett ahhoz, hogy anyuka végre felfogja, hogy a gyermekei jogait és érzelmi fejlődésüket nem szabad semmibe vennie.

A második bírósági tárgyalás 2020. márciusában volt. Az ügyészség 200.000 Ft pénzbüntetés kiszabását kérte. Anyuka védőügyvédje ott folytatta, ahol abbahagyta, azaz a kötekedéssel. Ez úttal, mivel az iratokat megkapta most azt kérte a bíróságtól, hogy a tanú, azaz apuka ne lehessen jelen, de ezt a bíróság rögtön elutasította, így apuka jelen lehetett. A vádlott a bűnösségét nem ismerte el, ezért elindult a per. A védőügyvéd megnevezte a tanukat, két tanút, az egyik anyuka szomszédja, a másik K. Mihály pszichológus (akiről egy külön cikkben lehet olvasni). Az előkészítő ülés végén a bíróság kitűzte a tárgyalás napját.

A peres eljárás alatt a kapcsolattartások rendben zajlottak, sőt, a koronavírus (COVID 19 pandémia) világjárvány alatt apuka többet volt a gyermekeivel. A kapcsolttartás módosítása per sikeres lezárása végett (erről a 17. cikkben lehet olvasni) a 2020-as nyári kapcsolattartások heti váltásban történtek meg. Apuka (mivel éppen nem volt barátnője) többször elhívta anyukát közös programokra (pl. strandolásra), amiknek a gyermekek nagyon örültek, meg anyuka is fel volt villanyozva. Anyuka és apuka közötti viszony is hatalmasat változott, sokkal jobb lett. 5 év után végre úgy zajlott a kapcsolattartás, ahogy ennek az elejétől fogva kellett volna.

Anyuka 2020 nyarának végén elköltözött az anyjától. Bár korábban még anyuka többször vágta apuka fejéhez, többször veszekedett vele azon, hogy albérletben laktak, anyuka mégis albérletbe költözött, ráadásul a város másik végébe, az anyjától jó messzire. Anyuka már elmúlt 40 éves, de idáig csak 5 hónapot bírt ki az anyja nélkül, 5 hónapot élt az anyjától külön. A költözés miatt a gyermekek másik óvodába, iskolába kerültek. Anyuka többször elhívta apukát vendégsége az új lakásba, így apuka a kapcsolattartásokon kívül is együtt lehetett a gyermekeivel.

Mondhatni, hogy a koronavírus kedvező hatást gyakorolt a kapcsolattartásra.

bíróság

A harmadik tárgyalás előtt pár nappal anyuka beszélt telefonon apukával és kérte, hogy apuka írja le hogy minden kapcsolattartás pótlásra került. Apuka azt válaszolta, hogy nem írja le, de majd a bíróságon elmondja a történteket. Ez anyukának nem tetszett, ideges lett és veszekedett.

A harmadik bírósági tárgyaláson, 2020. szeptember végén anyuka előadta, hogy az elmúlt hónapokban hogyan történt a kapcsolattartás, milyen nagy mértékben javult a viszonya apukával, és hogy elköltözött az anyjától egy albérletbe. Apuka (aki tanúként lett beidézve) ő is elmondta a pozitív fejleményeket. Ez után a bíróság a Btk. 210. § (2) szerint az eljárást megszűntette. Anyuka tanúinak meghallgatása nem történt meg, mert már nem volt rá szükség.

210. § (2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.

Mit gondol az olvasó? Anyuka apukához való rendkívül pozitív hozzáállása megváltozott-e a per lezárása után? Aki kiismerte anyukát, az jól tudja a választ. Igen, megváltozott, már nem volt annyira lelkes, és ezt meg is kérdezte apuka, hogy mitől van változás. Anyuka azt felelte, azért, mert apuka nem teljesítette az ő kérést, hogy apuka adja írásba, hogy minden elmaradt kapcsolattartás pótlásra került. Tehát, aki nem teljesíti feltétel nélkül anyuka kéréseit, azt anyuka szankcionálja, ellenségnek tekinti. Ez után anyuka visszatartotta apuka hozzáférését az iskolai e-naplóhoz; azt mondta apukának, hogy leadta a hozzáférési igényét az iskolában, de apuka hónapokig semmilyen információt nem kapott az iskolától. Mint olvasható volt, anyuka megszűrte mindig is az információkat, nem tájékoztatta apukát objektíven a gyermekek nevelési-oktatási ügyeiről, pedig erre törvényi kötelezettsége van anyukának.

Emlékeztetőül: Egy korábbi cikkben is szerepel, hogy anyukának a legjobb barátnője a gimnáziumi osztálytársa volt. Vele éveken, évtizedeken keresztül a legjobb barátnők voltak. Ő volt anyuka esküvői tanúja is. De, amikor anyuka szétszakította a családját, amikor elköltözött az anyjához, akkor a legjobb barátnőjével is megszakította a kapcsolatot, mert a barátnője szóba állt apukával – ugyebár apuka is abba a gimnáziumi osztályba járt, ő is jól ismerte anyuka legjobb barátnőjét – és anyuka azt képzelte be magának, hogy a legjobb barátnője és apuka között viszony alakult ki. Később, amikor apuka megkérdezte anyukát, hogy miért szakított a legjobb barátnőjével, arra azt felelte anyuka, azért, mert hátba támadta őt. Tehát, anyukának a barátságba nem fér bele olyan ember, aki őszinte, aki a saját véleményét elmondja.

Remélhetően anyuka az 5 év alatt megtanulta, hogy ha nem végzi megfelelően a kötelezettségét, akkor hatósági ügyek lesznek. Sajnálatos, hogy egy anya nem képes a saját gyermekei érdekében cselekedni, nem hallgat a volt szerelme kéréseire sem, nem hallgat a családsegítő- és gyermekjólléti központ ügyintézőire sem, nem hallgat a gyámhivatali ügyintézőkre sem, nem érdeklik a gyámhivatali bírságok sem, hanem csak a bírósági büntetőeljárás késztette pozitív változásra.

17.Kapcsolattartás módosítása per

Anyuka és dr. 5.J.Patrik nem nyugodott bele, hogy ismét elveszítettek egy eljárást és a 2018 decemberi elvesztett bírósági tárgyalás után 2019 áprilisában ismét a bírósághoz fordultak kapcsolattartás módosítása perrel. Ismét ugyan azokat az iratokat adták be a bíróságra, még csak nem is aktualizálták a tartalmat. pl. az 5 éves gyermek a dokumentumokban még mindig 2 és fél évesnek volt feltüntetve. Ismét leírták a keresetlevélben, hogy apuka elveszi a gyermekek mobiltelefonját “Az alperes az elvitel alatt kifejezetten a velem való kapcsolattartás megakadályozása érdekében egyszerűen elzárja gyermekeim mobiltelefonját” miközben a valóságban nem is volt mobiltelefonja a kiskorú gyermekeknek. Leírták, hogy egy kapcsolattartás alatt az egyik gyermek olyan sérülést szenvedett a játszótéren, hogy vérzett, és ennek bizonyítására becsatoltak egy ambuláns kezelőlapot, melyet a Péterfy S. utcai Kh-Ri és Baleseti Központban állítottak ki 23 óra 37 perckor. Az ambuláns dokumentumban az orvos nem írt semmilyen sérülésről, semmilyen vérzésről, sőt azt írta le, hogy a gyermek állapota rendben van. Azaz, anyuka a kitalációi miatt elráncigálta a gyermeket éjjel a kórházba és ott az orvost is feltartva, a valós betegek idejét rabolva kivizsgáltatta az egészséges gyermeket (ezt anyuka az évek alatt többször megcsinálta). Ezek mellett ismét csatolták az egri pszichológustól megvásárolt, hazugságokat tartalmazó szakvéleményt. Anyuka és dr. 5.J.Patrik ismét eltitkolta a korábbi gyámhivatali bírságokat és a frissen jogerős bírói végzést is, mert ismét ugyan azt akarták, amit korábban, azaz a kiskorú gyermekeket börtönszituációba kényszeríteni. Megdöbbentő, hogy anyuka és dr. 5pü a több oldalnyi hazudozással ismét a hatóságot próbálta félrevezetni.

Apuka az ügyvédje segítségével megírta az ellenkérelmet és a viszontkereset-levelet, valamint csatolta az okiratokat és bevitte a bíróságra 2019 júliusában. Apuka jóval bővebb kapcsolattartást írt le, mint amit a 2018 decemberi bírói végzés tartalmazott, és gondolta, hogy anyuka nem akar egyszerre 3 pert is a nyakába (a folyamatban lévő 2 büntetőeljárás mellé nem akarja a polgári eljárást is), ezért talán közös megegyezés fog születni. Ha nem akar anyuka megegyezni, akkor apuka kérni fogja a bíróságtól, hogy rendeljen el pszichológiai vizsgálatot anyukánál és a gyermekek nevelésében részt vevő rokonainál, valamint a gyermekeknél, és akár el is venné anyukától a gyermekeket.

2019 novemberében anyuka és dr. 5.J.Patrik ellenkérelmet adott be apuka viszontkereset-levelére, amihez ugyan azt adták be, amit az eredeti keresetlevelükben, és ismét semmit sem aktualizáltak.

Többször ki volt tűzve a tárgyalás, de halasztásra került pl. a koronavírus járványa miatt, míg végre 2020 júniusában megtörtént a tárgyalás a csepeli bíróságon. Már a folyosón a felperes (anyuka és újabb ügyvédje, dr. 8.J.Kristóf) odalépett az alpereshez (apukához és ügyvédjéhez) és elkezdtek egyezkedni, majd a tárgyaláson a bíróság elé tárták az egyeztetett kapcsolattartást. Nem ment nagyon könnyen, mert a tárgyalóteremben többször olyat húzott elő a felperesi oldal, ami nem volt megfelelő az alperesnek. Már majdnem elúszott a megegyezés, de a bírónő remekül vezette a tárgyalást, és a közös megegyezés felé terelte a két felet.

Olyan problémákon akadtak meg, hogy pl. a felperes azt akarta elérni, hogy az időszakos kapcsolattartás (tehát az iskolai őszi, téli, tavaszi, nyári szünetek alatti kapcsolattartás), ha anyukán kívül, vagy a gyermekeken kívül álló okok miatt elmarad, akkor azt ne is kelljen pótolni. Ebbe apuka azért nem egyezett bele, mert anyuka orvosi igazolásokkal könnyen ki tudná játszani (az orvosi igazolások valóságtartalmát a hatóságok sajnos nem ellenőrzik, és sajnos vannak olyan orvosok, akik könnyen kiállítanak egy hétre szóló igazolást, ha anyuka bemegy hozzájuk és azt mondja, hogy a gyermek előző este hányt), és ezzel anyuka akár örökre törölni is tudja az iskolai szünetek alatti kapcsolattartást (mint ahogy erre már volt is példa). Ezt végül úgy oldották meg, hogy az ilyen elmaradt kapcsolattartást még az adott, vagy az azt követő időszakos kapcsolattartás alatt, de fél éven belül pótolni kell. Tehát, ha pl. a kapcsolattartás nem valósul meg a téli szünetben, akkor a következő szünetben, a tavaszi szünetben azt pótolni kell, a szünetre érvényes kapcsolattartáshoz hozzáadódik az elmaradt kapcsolattartás, azaz akár az egész tavaszi szünetben apukával lehetnek a gyermekek. Így a pótlás nem az iskolai időszak alatt kerül pótlásra, nem kell apukának iskolába vinnie a gyermekeket, hanem minőségi időt tölthetnek együtt.

Másik kardinális probléma a felperesi oldalon az volt, hogy anyuka azt akarta, hogy minden kapcsolattartás alatt tudjon telefonon beszélni a gyermekeivel. Ebbe apuka nem akart bele menni, mert azzal anyuka kizökkentené a gyermekeket az apai miliőből, és több mediátor is mondta már korábban anyukának, hogy ez nem jó a gyermekeknek. Apuka mondta, hogy ha a gyermekek beszélgetni akarnak anyukával, akkor bármikor beszélgethetnek, de nem akarja, hogy pl. egy hétvégi üdülés közben a wellness szállodában lévő programot a telefonos kapcsolattartás miatt meg kelljen szakítani, vagy a téli szünetben a rokonokkal való karácsonyozás alatt anyuka kizökkentse a gyermekeket a meghitt légkörből. Ebből végül az a megegyezés lett, hogy anyuka a nyári kapcsolattartások alatt egyszer, szerdán beszélhet a gyermekekkel.

Végül, nagy nehezen megszületett a közös megegyezés, és a fellebbezés lehetőségéről is lemondott a két fél, így a bírói végzés jogerőre emelkedett. Apuka elérte célját, a bővebb kapcsolattartást, ezért boldogan távozott a bíróságról.

Apuka azért is örült a bírói végzésnek, mert fél évvel korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara úgy határozott az apuka által bepanaszolt K.Mihály elleni etikai eljárásban, hogy csak akkor fogják az etikai eljárást lefolytatni, ha az anyukának (azaz K.Mihály ügyfelének) mind a három folyamatban lévő bírósági ügye jogerősen lezárul. Ennek indokául azt írta a kamara, hogy “az EESz 20. § (4) bekezdése szerint, ha a cselekmény – amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható az etikai eljárás alá vont igazságügyi szakértő – folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, az etikai tanács az etikai eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig.” Az “érintett” megfogalmazás túl tág, sok mindent bele lehet érteni, akár az idők végezetéig tudja halogatni a kamara az etikai eljárást, de valójában egyik bírósági eljárásban sem szerepel K.Mihály sem felperesként, sem alperesként, sem sértettként, sem terheltként, sem vádlottként. A lényeg, hogy egy bírósági ügy lezárásra került, és már csak két ügy van hátra, a két büntetőeljárás anyuka ellen, azaz a kapcsolattartás akadályozása és a kiskorú gyermek veszélyeztetése perek. Ha majd azok is lezárulnak, akkor végre a kamara az igazságügyi szakértő ellen lefolytatja az etikai eljárást.

Ahogy a cikkből kitűnik, anyuka mellett 5 év alatt 8 különböző ügyvéd szerepelt.

16. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem

Miután anyuka 8 bírságot kapott a gyámhivataltól és elindult ellene a kapcsolttartás akadályozása per, anyuka és dr. 5.J.Patrik + dr. 6.N.Szilárd ideiglenes intézkedési kérelmet adtak le a csepeli bíróságon. Ugyan ezekkel az iratokkal már próbálkoztak a gyámhivatalnál is elérni az apai kapcsolattartás csökkentését, jóformán megszűntetését, de a gyámhivatal elutasította őket.

Egy szép őszi napon apuka kapott egy levelet a bíróságtól, melyben az állt, hogy anyuka (felperes) az ügyvédjével, dr. 5.J.Patrikkal karöltve kapcsolattartás újra szabályozása és tartásdíj megemelése miatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet adott be. Érdekes módon egy szó sem esett anyuka beadványában a rengeteg gyámhivatali ügyről, a bírságokról, a folyamatban lévő védelembe vételi eljárásról, de még a gyámhivatal által kirendelt független pszichológus szakmai véleményéről sem. Az irat tele volt hazugságokkal, amiket korábban már a gyámhivatalnak is próbált beadni anyuka és ügyvédje, pl. az egyik gyermek orrvérzési esete, de ezeken felül új hazugságokkal is előállt a felperesi oldal, mint pl. az állították, hogy a 3 és a 6 éves gyermekek mobiltelefonját elveszi apuka a kicsiktől, nehogy tudjanak anyukával beszélni. Pedig, a kiskorú gyermekeknek nem is volt mobiltelefonja. Még saját magának is ellent mondott anyuka, hiszen leírta veszélyes eseménynek, hogy a nagyobb gyermek egy kapcsolattartás alkalmával előbbre jött, és ha leszaladt volna a járdáról az útra, akkor apuka nem tudta volna megakadályozni, de anyuka egy másik dokumentumban (a gyámhivatalnál tartott tárgyalás jegyzőkönyvében szerepel) meg azt mondta, hogy a nagyobb gyermek már nem szalad le az útra. Még azt is leírta anyuka, hogy egy esős napon felöltöztette a gyermekeket az időjárásnak megfelelően, de az 1 órás kapcsolattartás után átáztak a gyermekek mikor apuka visszavitte őket. Már a Gyámhivatali vizsgálatkor kiderült, hogy anyuka mindkét gyermek kezébe 1-1 esernyőt adott (ahogy a gyermekek elindultak a háztól apukával, anyuka SMS-t írt apukának, hogy a kisebb gyermek nem tudja az esernyőt tartani). Kevés olyan szülő van, aki egy 2 éves gyermekre esőkabát helyett esernyőt ad a kezébe, pláne úgy, hogy tudja jól, hogy azt a gyermek nem is tudja tartani. Anyuka minden bizonnyal apukától várta el, hogy tartsa a két esernyőt a gyermekek felett, akik ide-oda futkorásznak a szemerkélő essőben. Tehát anyuka rengeteg olyan esetet írt le, amiket már korábban a gyámhivatal is kivizsgált és nem marasztalták el apukát, hiszen rájöttek, hogy anyuka a gyámhivatalt akarta félrevezetni. Most pedig a bíróságot próbálta anyuka megtéveszteni. Az, hogy ehhez az ügyvéd, dr. 5.J.Patrik a nevét adta, az az ügyvédet minősíti. A beadvány egyik eleme, hogy anyuka a 120.000 Ft-os tartásdíjat fel akarja emeltetni 130.000 Ft-ra, mert a gyermekek megnőtek, és nagyobb ruha kell nekik, valamint a magánpszichológus is pénzbe került és ez apuka felelőssége. A beadvány másik eleme a kapcsolattartás korlátozása, hogy apuka két hetente 2 órát lehessen együtt a gyermekeivel valami szociális házban egy szociális munkás jelenlétében (azaz anyuka a gyermekeit börtönszituációba akarta kényszeríteni) és még heti kétszer 1 órás telefonos kapcsolattartást kaphat apuka.

Apuka (akiből így alperes lett) megírta a bíróságnak, hogy rengeteg ügyben érintett a gyámhivatal, vegye fel a bíróság a kapcsolatot velük, és mellékelt 18 db gyámhivatali dokumentumot. Apuka azt is megfogalmazta, hogy a tartásdíj megemelése nem indokolt, hiszen anyuka (több, mint 6 év után) vissza ment dolgozni és így már a saját keresetéből is illő lenne a gyermekekre költenie, valamint a magánpszichológust anyuka a saját akarata miatt fizeti, melyet nem lehet apukára hárítani. Még leírta, hogy a kapcsolattartáson csak növelni lehet, de csökkenteni nem.

Apuka levelének hatására a bíróság hivatalból kikérte a gyámhivataltól a folyamatban lévő eljárások dokumentumait.

Anyuka egyik jogi képviselője dr. 6.N.Szilárd benyújtott még soron kívüli eljárás iránti kérelmet is, melyet a bíróság elutasított.

Ez után dr. 5.J.Patrik személyes meghallgatás iránti kérelmet adott be, és a bíróság behívta a két érintett felet, azaz anyukát és apukát a nem peres eljárás tárgyalására.

A nem peres eljárás tárgyalása

2018 decemberében volt a tárgyalás a csepeli bíróságon. A felperes, pontosabban kérelmező (anyuka és dr. 5.J.Patrik) előadta az igényét, hangoztatták a megvásárolt pszichológiai véleményt, sok meg nem történt eseményt tény szerűnek állítottak be, tehát folyt a mocskolódás, rágalmazás, hazudozás. Majd az alperes, pontosabban kérelmezett (apuka és jogi képviselője) kapta meg a szót, ahol kérték a kapcsolattartás megváltoztatását, növelését, és fotókkal bizonyították, hogy a gyermekek milyen jól érzik magukat apukával. A majdnem 2 órás tárgyalás végén a bírónő meghozta az ideiglenes intézkedés iránti végzést:

  • A kérelmező által kért kapcsolattartás korlátozását elutasította.
  • A kérelmező által kért tartásdíj növelését elutasította.
  • Módosításra került a kapcsolattartás (apuka kérését elfogadta a bíróság, így már apuka az óvodában átvehette a gyermekeit a hétköznapi kapcsolattartásoknál, ezzel lezárult az a 4 éves időszak, ami alatt anyuka teljes mértékben elzárta apukát az óvodától, és amiben az óvoda teljes mértékben ki is állt anyuka mellett)

dr. 5.J.Patrik és dr. 6.N.Szilárd amibe csak belefogtak, minden eljárást elvesztettek.

A bírói végzésnek köszönhetően apuka 2019 januárjától már beléphetett a gyermekek óvodájába.