17.Kapcsolattartás módosítása per

Anyuka és dr. 5.J.Patrik nem nyugodott bele, hogy ismét elveszítettek egy eljárást és a 2018 decemberi elvesztett bírósági tárgyalás után 2019 áprilisában ismét a bírósághoz fordultak kapcsolattartás módosítása perrel. Ismét ugyan azokat az iratokat adták be a bíróságra, még csak nem is aktualizálták a tartalmat. pl. az 5 éves gyermek a dokumentumokban még mindig 2 és fél évesnek volt feltüntetve. Ismét leírták a keresetlevélben, hogy apuka elveszi a gyermekek mobiltelefonját “Az alperes az elvitel alatt kifejezetten a velem való kapcsolattartás megakadályozása érdekében egyszerűen elzárja gyermekeim mobiltelefonját” miközben a valóságban nem is volt mobiltelefonja a kiskorú gyermekeknek. Leírták, hogy egy kapcsolattartás alatt az egyik gyermek olyan sérülést szenvedett a játszótéren, hogy vérzett, és ennek bizonyítására becsatoltak egy ambuláns kezelőlapot, melyet a Péterfy S. utcai Kh-Ri és Baleseti Központban állítottak ki 23 óra 37 perckor. Az ambuláns dokumentumban az orvos nem írt semmilyen sérülésről, semmilyen vérzésről, sőt azt írta le, hogy a gyermek állapota rendben van. Azaz, anyuka a kitalációi miatt elráncigálta a gyermeket éjjel a kórházba és ott az orvost is feltartva, a valós betegek idejét rabolva kivizsgáltatta az egészséges gyermeket (ezt anyuka az évek alatt többször megcsinálta). Ezek mellett ismét csatolták az egri pszichológustól megvásárolt, hazugságokat tartalmazó szakvéleményt. Anyuka és dr. 5.J.Patrik ismét eltitkolta a korábbi gyámhivatali bírságokat és a frissen jogerős bírói végzést is, mert ismét ugyan azt akarták, amit korábban, azaz a kiskorú gyermekeket börtönszituációba kényszeríteni. Megdöbbentő, hogy anyuka és dr. 5pü a több oldalnyi hazudozással ismét a hatóságot próbálta félrevezetni.

Apuka az ügyvédje segítségével megírta az ellenkérelmet és a viszontkereset-levelet, valamint csatolta az okiratokat és bevitte a bíróságra 2019 júliusában. Apuka jóval bővebb kapcsolattartást írt le, mint amit a 2018 decemberi bírói végzés tartalmazott, és gondolta, hogy anyuka nem akar egyszerre 3 pert is a nyakába (a folyamatban lévő 2 büntetőeljárás mellé nem akarja a polgári eljárást is), ezért talán közös megegyezés fog születni. Ha nem akar anyuka megegyezni, akkor apuka kérni fogja a bíróságtól, hogy rendeljen el pszichológiai vizsgálatot anyukánál és a gyermekek nevelésében részt vevő rokonainál, valamint a gyermekeknél, és akár el is venné anyukától a gyermekeket.

2019 novemberében anyuka és dr. 5.J.Patrik ellenkérelmet adott be apuka viszontkereset-levelére, amihez ugyan azt adták be, amit az eredeti keresetlevelükben, és ismét semmit sem aktualizáltak.

Többször ki volt tűzve a tárgyalás, de halasztásra került pl. a koronavírus járványa miatt, míg végre 2020 júniusában megtörtént a tárgyalás a csepeli bíróságon. Már a folyosón a felperes (anyuka és újabb ügyvédje, dr. 8.J.Kristóf) odalépett az alpereshez (apukához és ügyvédjéhez) és elkezdtek egyezkedni, majd a tárgyaláson a bíróság elé tárták az egyeztetett kapcsolattartást. Nem ment nagyon könnyen, mert a tárgyalóteremben többször olyat húzott elő a felperesi oldal, ami nem volt megfelelő az alperesnek. Már majdnem elúszott a megegyezés, de a bírónő remekül vezette a tárgyalást, és a közös megegyezés felé terelte a két felet.

Olyan problémákon akadtak meg, hogy pl. a felperes azt akarta elérni, hogy az időszakos kapcsolattartás (tehát az iskolai őszi, téli, tavaszi, nyári szünetek alatti kapcsolattartás), ha anyukán kívül, vagy a gyermekeken kívül álló okok miatt elmarad, akkor azt ne is kelljen pótolni. Ebbe apuka azért nem egyezett bele, mert anyuka orvosi igazolásokkal könnyen ki tudná játszani (az orvosi igazolások valóságtartalmát a hatóságok sajnos nem ellenőrzik, és sajnos vannak olyan orvosok, akik könnyen kiállítanak egy hétre szóló igazolást, ha anyuka bemegy hozzájuk és azt mondja, hogy a gyermek előző este hányt), és ezzel anyuka akár örökre törölni is tudja az iskolai szünetek alatti kapcsolattartást (mint ahogy erre már volt is példa). Ezt végül úgy oldották meg, hogy az ilyen elmaradt kapcsolattartást még az adott, vagy az azt követő időszakos kapcsolattartás alatt, de fél éven belül pótolni kell. Tehát, ha pl. a kapcsolattartás nem valósul meg a téli szünetben, akkor a következő szünetben, a tavaszi szünetben azt pótolni kell, a szünetre érvényes kapcsolattartáshoz hozzáadódik az elmaradt kapcsolattartás, azaz akár az egész tavaszi szünetben apukával lehetnek a gyermekek. Így a pótlás nem az iskolai időszak alatt kerül pótlásra, nem kell apukának iskolába vinnie a gyermekeket, hanem minőségi időt tölthetnek együtt.

Másik kardinális probléma a felperesi oldalon az volt, hogy anyuka azt akarta, hogy minden kapcsolattartás alatt tudjon telefonon beszélni a gyermekeivel. Ebbe apuka nem akart bele menni, mert azzal anyuka kizökkentené a gyermekeket az apai miliőből, és több mediátor is mondta már korábban anyukának, hogy ez nem jó a gyermekeknek. Apuka mondta, hogy ha a gyermekek beszélgetni akarnak anyukával, akkor bármikor beszélgethetnek, de nem akarja, hogy pl. egy hétvégi üdülés közben a wellness szállodában lévő programot a telefonos kapcsolattartás miatt meg kelljen szakítani, vagy a téli szünetben a rokonokkal való karácsonyozás alatt anyuka kizökkentse a gyermekeket a meghitt légkörből. Ebből végül az a megegyezés lett, hogy anyuka a nyári kapcsolattartások alatt egyszer, szerdán beszélhet a gyermekekkel.

Végül, nagy nehezen megszületett a közös megegyezés, és a fellebbezés lehetőségéről is lemondott a két fél, így a bírói végzés jogerőre emelkedett. Apuka elérte célját, a bővebb kapcsolattartást, ezért boldogan távozott a bíróságról.

Apuka azért is örült a bírói végzésnek, mert fél évvel korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara úgy határozott az apuka által bepanaszolt K.Mihály elleni etikai eljárásban, hogy csak akkor fogják az etikai eljárást lefolytatni, ha az anyukának (azaz K.Mihály ügyfelének) mind a három folyamatban lévő bírósági ügye jogerősen lezárul. Ennek indokául azt írta a kamara, hogy “az EESz 20. § (4) bekezdése szerint, ha a cselekmény – amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható az etikai eljárás alá vont igazságügyi szakértő – folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, az etikai tanács az etikai eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig.” Az “érintett” megfogalmazás túl tág, sok mindent bele lehet érteni, akár az idők végezetéig tudja halogatni a kamara az etikai eljárást, de valójában egyik bírósági eljárásban sem szerepel K.Mihály sem felperesként, sem alperesként, sem sértettként, sem terheltként, sem vádlottként. A lényeg, hogy egy bírósági ügy lezárásra került, és már csak két ügy van hátra, a két büntetőeljárás anyuka ellen, azaz a kapcsolattartás akadályozása és a kiskorú gyermek veszélyeztetése perek. Ha majd azok is lezárulnak, akkor végre a kamara az igazságügyi szakértő ellen lefolytatja az etikai eljárást.

Ahogy a cikkből kitűnik, anyuka mellett 5 év alatt 8 különböző ügyvéd szerepelt.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .