6. A második bírósági tárgyalás

A tárgyalás és a kapcsolattartások

2016 január. Anyuka mellett a további tárgyalásokon dr. 3.J.Zsuzsanna foglalt helyet, mivel a korábbi ügyvéd megvált anyukától. A tárgyaláson nagyjából csak adategyeztetés volt; mikor ismerkedtek meg anyukáék, mikor-hol laktak, mikor romlott meg a kapcsolatuk. A bírónő mondta, hogy ezzel a tárgyalást elnapolja 3 hónapra, ha senki sem adja be igényét a tárgyalás folytatására, akkor megszűnik a válóper, de ha valaki kéri a tárgyalás folytatását, akkor kitűznek még egy tárgyalási napot. Apuka megbeszélte az ügyvédjével, hogy beadják a kérést, mert apuka pontot akart tenni a rémálom végére, amit anyuka művelt; a gyermekeivel pedig minél többet akar együtt lenni.

A tárgyalás napján a délutáni kapcsolattartás jól indult, apukának most volt lehetősége először, hogy a csecsemőn kicserélje a pelenkát, mert idáig anyuka sosem engedte, mindig átvitte a másik szobába, ha pelusozta. A nagyobb gyermek a játék közben bepisilt. Apuka 7 órakor elkezdett szedelőzködni és búcsúzkodni a gyermekektől a szobában, mire anyuka keresztanyja berontott, és fennhangon mondta “7 óra!” és a nagyobb gyermeket elvitte fürdetni. Apuka az előszobában öltözött, majd anyuka mondta neki, hogy pszichológushoz fogja vinni a gyereket, mert amikor apukától megjön, alig bír vele, és ma meg a bepisilés azt mutatja, hogy vissza fog esni apuka miatt, mert apuka biztos olyanokat mond a gyereknek, attól van ez. Közben anyuka keresztanyja kijött a fürdőszobából és anyuka mögé állt, valamint kommentálta anyukát. Apuka elmondta anyukának, hogy ő jól bánik a gyermekkel, és múltkor is akkor pisilt be, amikor ott volt anyuka keresztanyja. Ezt letagadta anyuka, pedig alig telt el az óta két hónap. Anyuka kijelentette, hogy apuka mindig előre jelentse be, hogy mit csinál majd a gyermekkel a hétvégén, mert ezt egy anyának tudni kell. (Amikor még a szülők házasok voltak, akkor is ezt csinálta anyuka, de akkor apukának kellett egy héttel előre közölni, hogy mikor milyen programja lesz, mert ha nem tette, akkor anyuka, házisárkány módjára veszekedett vel. Persze, anyuka nem közölte apukával, hogy mikor merre jár, sőt, néha még utólag sem mondta el. Ebből is látszik, hogy anyuka magának mindent megenged, apukát meg szolgának tekintette.)

Természetesen a törvény nem kötelezi a külön élő szülőt, hogy a gyermeket nevelő szülőt előre tájékoztassa a tervezett, vagy nem tervezett programokról, sőt, akár úgy is dönthet a külön élő szülő, hogy elutazik a gyermekével, és ezt nem köteles a gyermeket nevelő szülővel előre közölni, tőle engedélyt kérni.

A nagyobb gyermeken egyre jobban eluralkodott a lojalitáskonfliktus. Mivel az anyukánál akkor kapott jó pontot, ha rosszat mondott apukáról, ezért beállt a sorba, ő is csatlakozott a csordaszellemhez. Volt, hogy azt mondta az anyukának, hogy az apuka azt mondta neki, hogy “nem szeretem anyát”, vagy “képzeld anya, az apa mondott egy csúnyát”. Valójában apuka sosem beszélt a gyerekeknek anyukáról, vagy a rokonságáról.

Anyuka folytatta a korábbi cselekedeteit, azaz, volt, hogy apukát átölelte, ha ránézett könnybe lábadt a szeme, máskor meg veszekedett vele, őt okolta a válás miatt. Pl. azt mondta anyuka, hogy azért költözött el apukától, mert apuka őt porszemnek nézte, apukának nem volt jövőképe, mert egy bérelt lakásban laktak, nem volt elég pénze, hogy családfenntartó legyen.

Apuka továbbra is lovagias volt, pl. egyik alkalommal, amikor anyuka le akarta mondani a kapcsolattartást, mert a gyermekek betegek voltak, és sóbarlangba jelentkezett be anyuka a gyermekekkel, akkor apuka odament, hogy együtt legyen a gyermekeivel, majd egy étterembe meghívta a családot, ahol kis teknősök mászkáltak az asztalok alatt. Itt nagyon jól érezték magukat a gyermekek és a szülők is. (A kapcsolattartás lemondása akkor jogos, ha a gyermek ágyhoz kötött, nem léphet ki a lakásból. Láthatóan itt nem arról volt szó, de anyuka akkor is le akarta mondani az alkalmat.)

– 2/1. oldal –

5. Az első bírósági tárgyalás

A tárgyalás és a kapcsolattartások

Elindult a peres eljárás 2015 év végén a PKKB-n (hogy időben el tudja helyezni az olvasó: májusban kezdett elköltözni anyuka, júliusban született meg a második gyermek, szeptemberben adta be a válókeresetet apuka, és novemberben volt az első tárgyalás).

Apuka a tárgyalóteremhez érve odament anyukához, adott neki két puszit, az ügyvédjével, dr. 2.K.Márkkal pedig kezet fogott. Ott volt még anyuka keresztanyja, de neki nem köszönt apuka. Egy bírónő vezette a tárgyalást, aki ismertette az apuka ügyvédje által beadott válókeresetet, majd az ügyvédek szólaltak fel. Apuka ügyvédje elmondta, hogy anyuka korlátozza a láthatást, és a rokonságát odarendeli, hogy apukát szapulják a gyermekek előtt. Valamint hozzátette, hogy rugalmasak a láthatással kapcsolatban, de apuka már el akarja hozni a nagyobb gyermekét, aki elmúlt 3 éves, mert ott az anyukáéknál folyton feszültséget generálnak anyuka és rokonai. Anyuka ügyvédje következett, aki egy új keresetet adott be, mi szerint 100.000 Ft-os tartásdíjat kérnek és a nagyobb gyermeket még ne vihesse el apuka, csak ha már 3 és fél éves lesz. Azt is mondta dr. 2.K.Márk, hogy többször akartak egyeztetni apukával, de apuka elzárkózott előle. Ez után ismét apuka ügyvédje szólalt fel és elmondta, hogy a törvények és a hasonló válásoknál lévő bírói ítéletek, valamint a szokásjog szerint a 3 éves gyermek már nyugodtan aludhat a külön élő szülőnél, a korábbi otthonában. Az egyeztetés része meg hazugság, mert csak egyszer találkozott a két ügyvéd egymással, és nem történt megegyezés, az után meg nem kereste dr. 2.K.Márk az apuka ügyvédjét, de még anyuka sem akart egyeztetni apukával. A bírónő látta, hogy nagyon különbözik a két álláspont ezért közös megegyezést ajánlott, és elmondta, hogy mi legyen, hogyan történjen a láthatás. Így közös megegyezés született, és kitűzte a következő tárgyalási napot január végére. Amikor vége lett a tárgyalásnak, apuka odament anyukához és mondta neki, hogy akkor ma kimegy a gyerekeket meglátogatni, és adott neki két puszit, majd eljött. Anyuka arcán látszott, hogy bosszús. A tárgyalásról apuka boldogan jött ki, mert végre lehetősége lesz a gyermekeivel több időt eltölteni, és a nagyobb gyermeket elhozni anyuka börtönéből, még ha csak pár órára is.

Az alábbi kapcsolattartás született közös megegyezésre:

Hétköznapi kapcsolattartás mindkét gyermekkel (a gyermekek lakhelyén):

  • kedd, csütörtök: 18:00-19:00

Hétvégi kapcsolattartás a 3 évesnél idősebb gyermekkel (elvitel jogával):

  • páratlan héten, szombat 10:00-17:00 és vasárnap 10:00-17:00

Ünnepek az újszülött gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-11:00 (a gyermekek lakhelyén)
  • húsvét első napján: 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Ünnepek a 3 évesnél idősebb gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-17:00 (elvitel jogával)
  • húsvét első napján: 11:00-17:00 (elvitel jogával) és 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Dr. 2.K.Márk a tárgyalás után búcsút intett ügyfelének (hivatalosan a tanulmányaira hivatkozva vált meg az ügyvéd anyukától, de könnyen lehet, hogy az ügyvéd átlátta anyuka gyermekellenes tevékenységét, amihez nem akart asszisztálni).

A tárgyalás napjának délutánján apuka ment, hogy a bírói végzés szerit megvalósuljon a kapcsolattartás. Amikor odaért az anyuka anyjának házához, látta anyuka keresztanyjának autóját a ház előtt. Nagyon fagyos volt a hangulat, de apuka boldog volt, jót játszott a gyermekeivel.

szombat. Ez lenne az első nap, hogy apuka elhozhatja a nagyobb gyermekét, de anyuka korábban kijelentette, hogy óvodai fotózás lesz szombaton, ezért nem adja oda a gyermeket, hanem a fotózás után találkozhat apuka a gyermekével egy kicsit. Apuka nem volt hajlandó belemenni, hogy egy napot felcseréljen 1-2 órára, ezért arra kérte anyukát, hogy vagy ő, azaz apuka vigye a gyermeket a fotózásra, vagy, ha nem adja oda a gyermeket szombaton, akkor a következő hétvégén adja oda. Erre először anyuka nem volt hajlandó, és hosszú üzenetekben zaklatta, sértegette apukát, de végül belement anyuka a cserébe. Később kiderült, hogy az óvodai fotózás hétköznap volt.

vasárnap. Mikulás napja. Végre elkövetkezett az első nap, amikor apuka el tudja hozni a nagyobb gyermekét az anyuka börtönéből. Ehhez szükség volt a bírói végzésre, mert ahogy olvashat volt, az anyuka nem adta ki a házból a gyermeket. Apuka boldogan kelt fel és készülődött, majd, amikor elindult felhívta őt anyuka és közölte vele, hogy a gyermek beteg, ezért nem jó neki, ha szabad levegőn van, és ha apukával utazik. Amikor apuka kiért, az anyuka anyja rögtön odamentt kötekedni. Apuka először átadta a Mikulásos ajándékokat, a csecsemőnek egy rugdalózót és egy csoki Mikulást (ezt persze csak jelképesen), a nagyobb gyermeknek meg egy hercegnős pizsamát, és ugyancsak csoki mikulást. Apuka egy kicsit játszott a gyermekeivel, majd elindult apuka és gyermeke. Végre, 7 hónapig tartó bezárás után a gyermek kiszabadult a börtönből. Apuka úgy döntött, hogy a rokonaihoz viszi a gyermekét, mert már rég találkoztak vele. A gyermek nagyon örült, hogy kettesben indultak el. A gyermek kicsit megilletődve lépett be az apai nagymama lakásába, de hamar otthon érezte magát. Megérkeztek a közelben lakó unokatestvérek (két lány, ikrek) és a nagynéni, így a kisgyermek sokat játszott és nevetgélt a rokonokkal. A nagynéni (apuka nővére) vállalta a fuvart vissza a börtönbe. Az autókázás alatt a gyermek elaludt. Amikor apuka és gyermeke visszaért, nem volt ott semelyik rokon, és anyuka teljesen normálisan viselkedett, olyan volt, mintha nem válnának a szülők. Apuka még játszott, és TV-zett a gyermekeivel, anyukával meg beszélgetett, sőt még le is fektette a gyermekét és mesét olvasott neki. Este 8-kor jött el apuka.

vasárnap. 7 hónap után a nagyobb gyermek ezen a napon tér vissza először a korábbi otthonába. Apuka reggel kiment a gyermekeihez, egy picit játszott mindkettővel, majd elindultak a nagyobb gyermekkel. Elmentek a Kossuth térre, a Parlament előtti karácsonyfát megnézni, majd haza. A nagyobb gyermek eleinte nehezen oldódott a kirámolt lakásban (anyuka az elköltözésekor szinte teljesen kirámolta a lakást). Apuka sokat játszott a gyermekekkel (gyurmázás, színezés, babázás), így egyre otthonosabban érezte magát a kicsi. Majd kettesben megebédeltek, utána TV-t néztek, tovább játszottak, fali díszeket ragasztottak a gyermek ágya fölé, aztán indulni kellett vissza, anyukához. A gyermek nem akart elindulni, azt mondta apukának “Itt aludok!” és befeküdt az ágyába. Apuka fájó szívvel elkezdte öltöztetni a gyermekét. A villamoson elaludt a kicsi, apuka cipelte, és csak a nagymama háza előtt ébredt fel. Visszaérve a börtönbe a szülők beszélgettek, apuka elmesélte a napot, amire anyuka szeme könnybe lábadt, és behívta apukát a házba, aminek a nagymama láthatóan nem örült. Apuka még egy kicsit játszott a gyermekeivel, anyuka megcsókolta apukát, majd jött a fürdetés ideje és véget ért a kapcsolattartás.

– 3/1. oldal –