Címke: gyerek

8. A harmadik bírósági tárgyalás

Kapcsolattartások a per előtt

A kapcsolattartások így, úgy zajlottak, volt, ami normálisan telt, de volt, ahol a rokonság megzavarta a kapcsolattartást. Volt olyan, hogy apukának sikerült rávennie anyukát, hogy játszóházba menjenek a gyerekekkel, hogy ne csak a börtönben lehessen együtt a gyermekeivel, és el is mentek a Sugár játszóházba. Apuka azt vette észre, hogy a kisebb gyermek nagyon félős, a több ember láttán sírva fakadt; amikor a nagyobb gyermek annyi idős volt, mint ekkor a kisebb, akkor a nagyobb gyermek jóval rátermettebb volt; bizonyára azért, mert családban éltek és rendszeresen jártak társaságokba, babaúszásra, most meg a kisebb gyermek folyamatosan csak be van zárva az anyuka által létrehozott börtönbe. A játszóház után apuka meghívta a kis családot vacsorázni az Árkádba. Egy alkalommal apuka somlói galuska desszertet adott a nagyobb gyermeknek, de a gyermek nem tudta, mi az, sosem látott még olyat; nagyon ízlett neki és megette (majd évekkel később több hasonló eset is történik, pl. 2019-ben egy szendvics mellé apuka vajretket darabolt fel, és a gyermekek nem tudták mi az, de ízlett nekik).

Egy apa és a lánya

Anyuka elmondta apukának az óvodai értékelést a nagyobb gyerekről. Alapvetően jó értékelést kapott a gyermek, de az óvónő megjegyezte, hogy nagyon félénk, bátortalan, és nem szeret együtt futni a többiekkel, ezért gyakran vigyék játszótérre, gyermekek közé, és tornáztassák. Ezt a félénkséget apuka is észrevette már többször, pl. amikor a Városligetben voltak és a gyermeket a kisebb lányok is kitúrták a csúszdáról. Apuka elmondta ezt anyukának, de anyuka csak legyintett. Tehát a korábbi vagány, bátor, ügyes, a babaúszás csoportban az egyik legjobb gyermeket majdnem egy év alatt anyuka annyira megtörte, tönkre tette a lelki terrorizálással és a házba való bezárással, hogy teljesen megváltozott a gyermek viselkedése.

Apukán keresztül több reklám szereplőválogatásába hívták be a gyermekeket, melyet apuka mindig továbbított anyukának, de anyuka nem volt hajlandó a gyermekeket elvinni.

Többször előfordult, hogy kapcsolattartási napon a gyermekek betegek voltak (pl. náthás volt a nagyobb gyermek), anyuka nem engedte a kapcsolattartást, de még a beteglátogatást sem.

Majd később az óvoda is megíja, hogy rendkívül sokat volt beteg a nagyobb gyermek. Minden bizonnyal a lelki terror és a bezárás miatt a gyermekek immunrendszere nem megfelelően fejlődött.

Anyuka továbbra is többször veszekedett apukával a gyermekek előtt, pl. egy alkalommal azt hangoztatta, hogy múltkor apuka 40 fokos lázzal hurcolta el a nagyobb gyermeket. Apuka erre azt válaszolta, hogy anyuka mérte meg a gyermek hőmérsékletét, ami 37,1 fok volt, ami nem láz és pláne nem 40 fok.

A balettcipő

2016-ban, akkoriban apuka még csak a nagyobb gyermeket hozhatta el az anyuka által létrehozott börtönből, kéthetente hétvégén szombat 10:00 – 17:00 óra között és vasárnap 10:00 – 17:00 óra között. Egyik szombati kapcsolattartás alatt apuka elvitte a gyermeket a Podmaniczky utcánál lévő balett ruhás boltba, mert a gyermek hónapok óta mondta apukának, hogy balettozni szeretne. Apuka kérdezte anyukát, hogy járatja-e most, vagy majd a gyermeket balettra, de anyuka nemmel válaszolt. Ennek ellenére, apuka gondolta, vesz a gyermekének egy balettcipőt, hátha ezzel ráveheti anyukát, hogy a gyermekkel foglalkozzon. A gyermeknek olyan volt a bolt, mintha egy mesébe csöppent volna be. Nagyon tetszett neki a sok cipő, és az érdekes ruhák. Apuka megvette a balettcipőt, amit a kisgyermek le sem akart venni a lábáról, de mondta neki apuka, hogy az a cipő csak a szobában vagy a táncteremben hordható, és mivel most még majd mennek trolival és a városligeti játszótérre, így majd otthon veheti fel. Így is lett. A kisgyermek otthon apukánál felvette a cipőt és abba volt délután. Később indulni kellett vissza anyukához, és apuka betette a cipőt a táskába. Apuka odaadta anyukának a cipőt, és hozzátette, hogy a gyermek balettozni szeretne.

A balettcipő

Amikor vasárnap reggel apuka elment a kisgyermekért, kérte anyukát, hogy a balettcipőt adja oda, de erre anyuka azt felelte, hogy kiküldte a gyermeket a balettcipőben a kertbe játszani, így koszos lett és még nem tisztította ki, mert nem volt rá ideje. Apuka furcsállta, hogy tehetett ilyet az anyuka, de kérte anyukát, hogy akkor is adja oda, majd apuka kitisztítja. Amikor meglátta apuka, hogy milyen rossz állapotban van a cipő, hogy tönkretette, tönkretetette anyuka a cipőt pár óra alatt, nem akart hinni a szemének. A balettcipő 1 napig sem élt. (Ez olyan, mintha anyuka felöltöztetné a gyermeket a legszebb ruhájába, majd apuka arra késztetné a gyermeket, hogy fürödj meg ruhástól a szennyvízben.Később lesz több hasonló eset, amikor az apukától kapott ajándékot anyuka eltűnteti, tönkre teszi, pl. furulya, éneklő Barbie.)

Snezhana Soosh

– 3/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3

6. A második bírósági tárgyalás

A tárgyalás és a kapcsolattartások

2016 január. Anyuka mellett a további tárgyalásokon dr. 3.J.Zsuzsanna foglalt helyet, mivel a korábbi ügyvéd megvált anyukától. A tárgyaláson nagyjából csak adategyeztetés volt; mikor ismerkedtek meg anyukáék, mikor-hol laktak, mikor romlott meg a kapcsolatuk. A bírónő mondta, hogy ezzel a tárgyalást elnapolja 3 hónapra, ha senki sem adja be igényét a tárgyalás folytatására, akkor megszűnik a válóper, de ha valaki kéri a tárgyalás folytatását, akkor kitűznek még egy tárgyalási napot. Apuka megbeszélte az ügyvédjével, hogy beadják a kérést, mert apuka pontot akart tenni a rémálom végére, amit anyuka művelt; a gyermekeivel pedig minél többet akar együtt lenni.

A tárgyalás napján a délutáni kapcsolattartás jól indult, apukának most volt lehetősége először, hogy a csecsemőn kicserélje a pelenkát, mert idáig anyuka sosem engedte, mindig átvitte a másik szobába, ha pelusozta. A nagyobb gyermek a játék közben bepisilt. Apuka 7 órakor elkezdett szedelőzködni és búcsúzkodni a gyermekektől a szobában, mire anyuka keresztanyja berontott, és fennhangon mondta “7 óra!” és a nagyobb gyermeket elvitte fürdetni. Apuka az előszobában öltözött, majd anyuka mondta neki, hogy pszichológushoz fogja vinni a gyereket, mert amikor apukától megjön, alig bír vele, és ma meg a bepisilés azt mutatja, hogy vissza fog esni apuka miatt, mert apuka biztos olyanokat mond a gyereknek, attól van ez. Közben anyuka keresztanyja kijött a fürdőszobából és anyuka mögé állt, valamint kommentálta anyukát. Apuka elmondta anyukának, hogy ő jól bánik a gyermekkel, és múltkor is akkor pisilt be, amikor ott volt anyuka keresztanyja. Ezt letagadta anyuka, pedig alig telt el az óta két hónap. Anyuka kijelentette, hogy apuka mindig előre jelentse be, hogy mit csinál majd a gyermekkel a hétvégén, mert ezt egy anyának tudni kell. (Amikor még a szülők házasok voltak, akkor is ezt csinálta anyuka, de akkor apukának kellett egy héttel előre közölni, hogy mikor milyen programja lesz, mert ha nem tette, akkor anyuka, házisárkány módjára veszekedett vel. Persze, anyuka nem közölte apukával, hogy mikor merre jár, sőt, néha még utólag sem mondta el. Ebből is látszik, hogy anyuka magának mindent megenged, apukát meg szolgának tekintette.)

Természetesen a törvény nem kötelezi a külön élő szülőt, hogy a gyermeket nevelő szülőt előre tájékoztassa a tervezett, vagy nem tervezett programokról, sőt, akár úgy is dönthet a külön élő szülő, hogy elutazik a gyermekével, és ezt nem köteles a gyermeket nevelő szülővel előre közölni, tőle engedélyt kérni.

A nagyobb gyermeken egyre jobban eluralkodott a lojalitáskonfliktus. Mivel az anyukánál akkor kapott jó pontot, ha rosszat mondott apukáról, ezért beállt a sorba, ő is csatlakozott a csordaszellemhez. Volt, hogy azt mondta az anyukának, hogy az apuka azt mondta neki, hogy “nem szeretem anyát”, vagy “képzeld anya, az apa mondott egy csúnyát”. Valójában apuka sosem beszélt a gyerekeknek anyukáról, vagy a rokonságáról.

Anyuka folytatta a korábbi cselekedeteit, azaz, volt, hogy apukát átölelte, ha ránézett könnybe lábadt a szeme, máskor meg veszekedett vele, őt okolta a válás miatt. Pl. azt mondta anyuka, hogy azért költözött el apukától, mert apuka őt porszemnek nézte, apukának nem volt jövőképe, mert egy bérelt lakásban laktak, nem volt elég pénze, hogy családfenntartó legyen.

Apuka továbbra is lovagias volt, pl. egyik alkalommal, amikor anyuka le akarta mondani a kapcsolattartást, mert a gyermekek betegek voltak, és sóbarlangba jelentkezett be anyuka a gyermekekkel, akkor apuka odament, hogy együtt legyen a gyermekeivel, majd egy étterembe meghívta a családot, ahol kis teknősök mászkáltak az asztalok alatt. Itt nagyon jól érezték magukat a gyermekek és a szülők is. (A kapcsolattartás lemondása akkor jogos, ha a gyermek ágyhoz kötött, nem léphet ki a lakásból. Láthatóan itt nem arról volt szó, de anyuka akkor is le akarta mondani az alkalmat.)

– 2/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2

5. Az első bírósági tárgyalás

A tárgyalás és a kapcsolattartások

Elindult a peres eljárás 2015 év végén a PKKB-n (hogy időben el tudja helyezni az olvasó: májusban kezdett elköltözni anyuka, júliusban született meg a második gyermek, szeptemberben adta be a válókeresetet apuka, és novemberben volt az első tárgyalás).

Apuka a tárgyalóteremhez érve odament anyukához, adott neki két puszit, az ügyvédjével, dr. 2.K.Márkkal pedig kezet fogott. Ott volt még anyuka keresztanyja, de neki nem köszönt apuka. Egy bírónő vezette a tárgyalást, aki ismertette az apuka ügyvédje által beadott válókeresetet, majd az ügyvédek szólaltak fel. Apuka ügyvédje elmondta, hogy anyuka korlátozza a láthatást, és a rokonságát odarendeli, hogy apukát szapulják a gyermekek előtt. Valamint hozzátette, hogy rugalmasak a láthatással kapcsolatban, de apuka már el akarja hozni a nagyobb gyermekét, aki elmúlt 3 éves, mert ott az anyukáéknál folyton feszültséget generálnak anyuka és rokonai. Anyuka ügyvédje következett, aki egy új keresetet adott be, mi szerint 100.000 Ft-os tartásdíjat kérnek és a nagyobb gyermeket még ne vihesse el apuka, csak ha már 3 és fél éves lesz. Azt is mondta dr. 2.K.Márk, hogy többször akartak egyeztetni apukával, de apuka elzárkózott előle. Ez után ismét apuka ügyvédje szólalt fel és elmondta, hogy a törvények és a hasonló válásoknál lévő bírói ítéletek, valamint a szokásjog szerint a 3 éves gyermek már nyugodtan aludhat a külön élő szülőnél, a korábbi otthonában. Az egyeztetés része meg hazugság, mert csak egyszer találkozott a két ügyvéd egymással, és nem történt megegyezés, az után meg nem kereste dr. 2.K.Márk az apuka ügyvédjét, de még anyuka sem akart egyeztetni apukával. A bírónő látta, hogy nagyon különbözik a két álláspont ezért közös megegyezést ajánlott, és elmondta, hogy mi legyen, hogyan történjen a láthatás. Így közös megegyezés született, és kitűzte a következő tárgyalási napot január végére. Amikor vége lett a tárgyalásnak, apuka odament anyukához és mondta neki, hogy akkor ma kimegy a gyerekeket meglátogatni, és adott neki két puszit, majd eljött. Anyuka arcán látszott, hogy bosszús. A tárgyalásról apuka boldogan jött ki, mert végre lehetősége lesz a gyermekeivel több időt eltölteni, és a nagyobb gyermeket elhozni anyuka börtönéből, még ha csak pár órára is.

Az alábbi kapcsolattartás született közös megegyezésre:

Hétköznapi kapcsolattartás mindkét gyermekkel (a gyermekek lakhelyén):

  • kedd, csütörtök: 18:00-19:00

Hétvégi kapcsolattartás a 3 évesnél idősebb gyermekkel (elvitel jogával):

  • páratlan héten, szombat 10:00-17:00 és vasárnap 10:00-17:00

Ünnepek az újszülött gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-11:00 (a gyermekek lakhelyén)
  • húsvét első napján: 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Ünnepek a 3 évesnél idősebb gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-17:00 (elvitel jogával)
  • húsvét első napján: 11:00-17:00 (elvitel jogával) és 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Dr. 2.K.Márk a tárgyalás után búcsút intett ügyfelének (hivatalosan a tanulmányaira hivatkozva vált meg az ügyvéd anyukától, de könnyen lehet, hogy az ügyvéd átlátta anyuka gyermekellenes tevékenységét, amihez nem akart asszisztálni).

A tárgyalás napjának délutánján apuka ment, hogy a bírói végzés szerit megvalósuljon a kapcsolattartás. Amikor odaért az anyuka anyjának házához, látta anyuka keresztanyjának autóját a ház előtt. Nagyon fagyos volt a hangulat, de apuka boldog volt, jót játszott a gyermekeivel.

szombat. Ez lenne az első nap, hogy apuka elhozhatja a nagyobb gyermekét, de anyuka korábban kijelentette, hogy óvodai fotózás lesz szombaton, ezért nem adja oda a gyermeket, hanem a fotózás után találkozhat apuka a gyermekével egy kicsit. Apuka nem volt hajlandó belemenni, hogy egy napot felcseréljen 1-2 órára, ezért arra kérte anyukát, hogy vagy ő, azaz apuka vigye a gyermeket a fotózásra, vagy, ha nem adja oda a gyermeket szombaton, akkor a következő hétvégén adja oda. Erre először anyuka nem volt hajlandó, és hosszú üzenetekben zaklatta, sértegette apukát, de végül belement anyuka a cserébe. Később kiderült, hogy az óvodai fotózás hétköznap volt.

vasárnap. Mikulás napja. Végre elkövetkezett az első nap, amikor apuka el tudja hozni a nagyobb gyermekét az anyuka börtönéből. Ehhez szükség volt a bírói végzésre, mert ahogy olvashat volt, az anyuka nem adta ki a házból a gyermeket. Apuka boldogan kelt fel és készülődött, majd, amikor elindult felhívta őt anyuka és közölte vele, hogy a gyermek beteg, ezért nem jó neki, ha szabad levegőn van, és ha apukával utazik. Amikor apuka kiért, az anyuka anyja rögtön odamentt kötekedni. Apuka először átadta a Mikulásos ajándékokat, a csecsemőnek egy rugdalózót és egy csoki Mikulást (ezt persze csak jelképesen), a nagyobb gyermeknek meg egy hercegnős pizsamát, és ugyancsak csoki mikulást. Apuka egy kicsit játszott a gyermekeivel, majd elindult apuka és gyermeke. Végre, 7 hónapig tartó bezárás után a gyermek kiszabadult a börtönből. Apuka úgy döntött, hogy a rokonaihoz viszi a gyermekét, mert már rég találkoztak vele. A gyermek nagyon örült, hogy kettesben indultak el. A gyermek kicsit megilletődve lépett be az apai nagymama lakásába, de hamar otthon érezte magát. Megérkeztek a közelben lakó unokatestvérek (két lány, ikrek) és a nagynéni, így a kisgyermek sokat játszott és nevetgélt a rokonokkal. A nagynéni (apuka nővére) vállalta a fuvart vissza a börtönbe. Az autókázás alatt a gyermek elaludt. Amikor apuka és gyermeke visszaért, nem volt ott semelyik rokon, és anyuka teljesen normálisan viselkedett, olyan volt, mintha nem válnának a szülők. Apuka még játszott, és TV-zett a gyermekeivel, anyukával meg beszélgetett, sőt még le is fektette a gyermekét és mesét olvasott neki. Este 8-kor jött el apuka.

Father And Daughter, Daddy, Carry Me by Vickie Wade

vasárnap. 7 hónap után a nagyobb gyermek ezen a napon tér vissza először a korábbi otthonába. Apuka reggel kiment a gyermekeihez, egy picit játszott mindkettővel, majd elindultak a nagyobb gyermekkel. Elmentek a Kossuth térre, a Parlament előtti karácsonyfát megnézni, majd haza. A nagyobb gyermek eleinte nehezen oldódott a kirámolt lakásban (anyuka az elköltözésekor szinte teljesen kirámolta a lakást). Apuka sokat játszott a gyermekekkel (gyurmázás, színezés, babázás), így egyre otthonosabban érezte magát a kicsi. Majd kettesben megebédeltek, utána TV-t néztek, tovább játszottak, fali díszeket ragasztottak a gyermek ágya fölé, aztán indulni kellett vissza, anyukához. A gyermek nem akart elindulni, azt mondta apukának “Itt aludok!” és befeküdt az ágyába. Apuka fájó szívvel elkezdte öltöztetni a gyermekét. A villamoson elaludt a kicsi, apuka cipelte, és csak a nagymama háza előtt ébredt fel. Visszaérve a börtönbe a szülők beszélgettek, apuka elmesélte a napot, amire anyuka szeme könnybe lábadt, és behívta apukát a házba, aminek a nagymama láthatóan nem örült. Apuka még egy kicsit játszott a gyermekeivel, anyuka megcsókolta apukát, majd jött a fürdetés ideje és véget ért a kapcsolattartás.

– 3/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3

4. Erősödő szankcionálás, zsarolás, a gyermekek elzárása

A külön éles kezdete

vasárnap. Anyuka elköltözését kövező napon, kevesebb, mint 2 órás játszóterezésre kapott lehetőséget apuka. A kisgyermek majd felrobbant örömében, hogy az apjával lehetett. Hintáztak, homokoztak, a szokásos játszótéri programokat tették meg együtt anyuka jelenlétében. Anyuka és apuka megbeszélte, hogy hétfőn közösen mennek 4D-s ultrahangra, azaz munka után apuka kimegy anyóshoz, onnan kocsival indulnak a Mester utcába, és utána meg visszaviszi anyukát apuka és haza BKV-zik. Anyuka keresztanyja végig ott volt a játszótér melletti parkolóban, és apukáékat bámulta. Apuka ezt szóvá is tette anyukának, hogy börtönőrként miért van ott a keresztanyja, de anyuka azt válaszolta, hogy a keresztanyja csak aggódik miatta, azért hozta ki autóval őt a játszótérre (600 méteres távolságra van a háztól a játszótér) , és azért várakozik, mert, ha valami baj lesz, akkor tudjon ugrani. A búcsúzás nehéz volt, a kisgyermek mondta, hogy az apukával akar menni. Látszott rajta, hogy nagyon megviseli ez a helyzet. Majd meghasadt apuka szíve. Apuka látta anyukán, hogy majdnem bőgött, de hajthatatlan volt, menni akart a keresztanyja autójához. Közben a játszótéren anyuka beszélgetett egy másik anyukával, akinek azt mondta anyuka az apukára mutatva “Ő az uram!” Apuka mondta anyukának, hogy holnap majd siet, hogy a lányával is tudjon 1 órát játszani, és ezt meg is beszélte a gyermekkel, aki a fájdalmas búcsúzáskor ettől egy kicsit megnyugodott.

hétfő. Apuka a főnökétől hamarabb elkérte magát, hogy időbe kiérjen az anyóshoz és még tudjon a gyermekével játszani. Após kocsija a ház előtt állt. Csöngetett apuka. Hallotta a gyermeke hangját “Apu! Apu! Apu!” majd anyós duruzsolása volt hallható, és a gyerekhang elnémult. Apuka kb. 15 percet állt a kapuban, mire felöltözve jött anyuka. Apuka rögtön szóvá tette, hogy mi ez a stílus, hogy nem engedik a gyereket hozzá. Anyuka közölte, hogy a gyerek érdekében van ez, ne legyen önző apuka, hiszen, ha 10 percet játszik vele, akkor csak felkavarja a kisgyermeket. Apuka szerint minden közös perc boldogság neki és a gyermeknek. Láthatóan kitaláltak egy ideológiát anyukáék, hogy mi jó a gyereknek, és ha abba valaki más bele akar szólni, akkor azt nem hagyják. Közben beszálltak a kocsiba, és elindultak a 4D-s ultrahangra. A kocsiban ment a szócsata, majd odaértek a Mester utcában lévő helyre. Kiszálltak, apuka rápillantott az órájára, látta, hogy még van 1 órányi szabad idejük. Mondta anyukának, hogy akár 1 órát is lehetett volna a gyermekkel, de erre anyuka az hangoztatta (az utcán ordibálva), hogy soha az életbe nem engedi, hogy a gyermekekkel találkozzon apuka. Bent a rendelőben is folytatta anyuka a minősíthetetlen viselkedést, annak ellenére, hogy apuka többször mondta neki, hogy hagyja abba, ne beszéljen a múlt sérelmeiről, ne fantáziáljon marhaságokat, de nem hagyta abba anyuka. A csöndes folyosón (ahol mások is várakoztak) csak anyuka hangja volt hallható. Azt is mondta anyuka apukának, hogy az volt apuka szándéka, hogy anyuka elköltözzön, azért viselkedett vele csúnyán (nem akkor vitte le a szemetet, amikor anyuka mondta, nem hozott neki minden nap valami ajándékot, stb.), most meg örül, és boldogan él, csajozik. Apuka erre azt felelte, hogy ekkor marhaságot még nem hallott, de bármit mondhatott, mintha a falnak beszélt volna.

Jól láthatóan anyuka agymosáson ment keresztül az anyja mellett. Kell egy bűnbak anyukának és a rokonságának, akire rá lehet kenni a saját gyengeségüket, és hibáikat. Egyfolytában hárítanak. Örök nyughatatlanságra vannak ítélve ezek a típusú emberek. A saját korlátjaikon nem tudnak túllépni, nincs rá gyógymód.

Apuka hirtelen megfogtam anyuka kezét, és csókot adtott rá. Ettől anyuka befejezte az alpári megnyilvánulásait. Hiába volt kedves gesztusa apukának, pillanatokig értékelte csak anyuka. Anyuka felhozta, hogy apuka költözzön ki az anyós házába. Apuka azt válaszolta, hogy szó sem lehet erről, nem akar anyuka rokonságával újra egy helyrajzi számon élni a történtek után, valamint, hogy korábban együtt döntöttek a jelentősebb dolgokról, most meg anyuka (a rokonságának utasítására) döntött az anyjához költözésről. Erre anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amiért ilyen önző, hagyja veszni a családot. Erre apuka azt válaszolta, hogy ő már sok mindent letett az asztalra, ő nem önző, és pont ellenkezően, a családot anyuka szakította szét, amikor kiköltözött a zuglói lakásból. Végül bent megcsinálták a 4D-s ultrahangot, mindent rendben találtak. 2300 gramm volt a kicsi. A 9.000 Ft-os árból apuka 5.000 Ft-ot fizetett. Anyukáé lett a DVD és egy kinyomtatott kép, apukáé meg egy hűtőmágnes, amin a gyermek arca látható. Az esemény után apuka meghívta anyukát vacsorázni a Lurdy Házba. Ettek egy jó hamburgert a Burger House-ban (a számlát apuka fizette). Majd hazavitte anyukát, és most meg anyuka keresztanyjának a kocsija állt a háznál.

Közben az anyós házában láthatóan folytak a munkálatok. Az anyós az egyik kamrából egy szobát akart kialakítani magának. Az anyós bármi áron oda akarta szögezni a lányát, hogy vele élhessen. Annak idején az anyós és a nővére azért vette a külvárosi parasztházat, hogy ott gondozzák az anyjukat, de végül csak az anyós gondozta, viszont a nővére, anyuka keresztanyja örökölte meg az anyjuk lakását (a már korábban leírt szobakonyhás lakást a Diószeghy Sámuel utcában, ahol már sok éve nem lakott senki, és irdatlan, ótvar állapotban volt. Arra várt anyuka keresztanyja, hogy az állam megvegye és lebontsa, mert ott építenek fel egy egyetemi kollégiumot, és a kapott pénz csak anyuka keresztanyjáé lesz.). Most anyukára is az a sors vár, hogy gondozhatja a szellemileg és testileg leépült anyját.

– 6/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3, oldal 4, oldal 5, oldal 6

3. A házasság vége

“Az én igazságom akkor zavar téged, ha ellentmond annak a hazugságnak, amiben te élsz.”

Anyuka első elköltözése

csütörtök. Anyuka egy szép tavaszi napon hírtelen úgy döntött, nem akar házasságban, az általa létrehozott családban élni, ezért átköltözött az anyjához és vitte magával a gyermeket. Azt mondta apukának, akit telefonon értesített az elköltözéséről, mert apuka közben dolgozott, hogy pihenni megy az anyjához és az apja átviszi, hiszen terhes volt a második gyermekkel és otthon nem tud pihenni és a meglévő gyermekkel foglalkozni.

Apuka nem örült anyuka döntésének, ráadásul, apuka volt az egyetlen, aki anyukának azt mondta, hogy pihenjen, ne járkáljon el otthonról annyit. Anyuka viszont nem akart otthon ülni és a lányával foglalkozni, hanem inkább elmenet plázázni, vagy elment valamelyik barátnőjéhez, vagy az akkor költöző, építkező anyjának segített. Az, hogy a veszélyeztetett terhes anyuka, a két és fél éves lányával segédkezik az anyjának a költözésénél, rendrakásnál, azt nagyon nehezményezte apuka, pláne úgy, hogy anyuka anyja költöztetőket is fogadott és állítólag 3 kört tettek meg az 1 nagymama és cuccai költözése miatt. Amikor az ilyen költözködési napokon hazatért anyuka késő este, akkor a kislány a kocsiban a gyermekülésben összeesve aludt, anyuka meg fájlalta a bekeményedett hasát. Hiába tette szóvá apuka, anyuka nem hallgatott rá, nem maradt otthon, nem foglalkozott sem a lányával, sem a hasában lévő gyermekkel, sem a családdal, hanem inkább az anyja akaratát teljesítette. Ez az eset többször megtörtént.

Idáig minden munkanap reggel, mielőtt apuka elindult dolgozni, mindig benézett a gyerekszobába, hogy rápillantson a kisgyermekére, ahogy alszik, és megigazítsa a takaróját. Erre mostantól nem volt lehetősége; kiesett a napi rutinból ez a fajta apa-gyermek kapcsolat. Apukának ez nagyon rossz érzés volt, azonnal érezte a gyermek hiányát.

Ettől kezdve anyuka nagy mértékben korlátozta a gyermek-apa kapcsolatot.

szombat. Apuka szombaton már szeretett volna a családjával lenni, de anyuka elhárította, nem akart apukával együtt lenni, csak vasárnapra adott időpontot apukának, így apuka egyedül ment ki a Városligetbe a gyermeknapi rendezvényre, ahol nagyot sétált, visszaemlékezett a korábbi élményekre, és vért adott a Vöröskereszt sátrában. A véradáskor kapott egy plüss kutyát ajándékba és azt hazavitte a gyermekének (nem is gondolta, hogy hónapokig nem fog a gyermek visszatérné a családi fészekbe).

vasárnap. Amikor apuka megjelent az anyós házánál, hogy végre a családjával legyen, el akarta onnan vinni anyukát és a lányát, hiszen gyermeknapi rendezvények voltak város szerte. Anyuka azt akarta, hogy a helyi gyermeknapra menjenek ki, de amikor apuka elolvasta a szórólapot, látta, hogy az a rendezvény előző nap volt, így apuka ötletének megfelelően az újbudai Bikás parkba ment a család. Nagyon jól érezték magunkat. Visszaérve az anyós házához, anyuka egy papírt tett apuka elé, ami arról szólt, hogy beleegyezik, hogy a lánya oda, anyóshoz jelentkezzen be állandó lakcímre. Azt gondolta apuka, ez rendben is van, hiszen a korábbi lakcímről elköltöztek, a bérelt lakásba meg nem jelentkeztek be. Este, amikor apuka hazaindult, a kislány nagyon nehezen engedte el apukát, azt szerette volna, hogy együtt menjek vissza az “új lakásba” – ahogy a kislány nevezte a bérelt lakást – de ezt anyuka nem akarta.

kedd. Anyuka anyja és az apja felhívta apuka anyját, osztották az észt, és elmondták neki, hogy milyen egy kibírhatatlan, semmirekellő ember a fia, nem tudja eltartani a családot, rosszul bánik anyukával és a gyermekkel stb. Anyuka anyja hozzátette, hogy egyik gyereknek sem lett volna megszületnie. Apuka anyja elmondta a véleményét a mocskolódó vénembereknek, akik mellett hallhatóan ott állt anyuka is. Apuka anyja azt mondta, hogy a családról anyuka és apuka együtt döntött, a bérelt lakásba költözésről is anyuka és apuka együtt döntött, a pénz beosztása nem csak a férj, hanem a feleség feladata is, a feleségnek kell a háztartást vezetnie, gyermeket nevelnie, mivel a férj dolgozik, nincs otthon stb. Ennek a véleménynek érezhetően nem örült a mocskolódó brigád. Apuka anyja szerint a két öreg – anyuka anyja és apja – túlzottan beleavatkoznak a kis család életébe, tönkre teszik a házasságukat.

Este 23:51-kor anyuka felhívta apukát, aki akkor aludt, hiszen másnap kora reggel kelnie kellett, hogy menjen dolgozni. Apuka kiugrott az ágyból, mert azt hitte, valami baj van, de anyuka mondta, hogy nincs semmi, csak azt látta, hogy apuka a Facebookon aktív, és fel akarta hívni. Az már más kérdés, hogy a terhes anyuka, aki pihenni ment az anyjához, miért Facebook-ozik éjfélkor. Apuka mondta anyukának, hogy ő már aludt, és tartsa tiszteletben, hogy apuka a pénzkereső, ne hívogassa őt feleslegesen a kénye kedve szerint, ráadásul éjjel, de anyuka erre azt felelte, hogy ő a felesége, akkor hívja, amikor akarja, és apukának kutya kötelességem vele beszélgetni. Apuka még próbált azzal is érvelni, hogy ezzel azt éri el anyuka, hogy le fogja némítani a telefonját, és ha baj lesz, vagy beindul a szülés, akkor nem fog róla értesülni. Anyuka mondta tovább a magáét, erre apuka letette, és lenémította a telefont. Anyuka még négyszer hívta apukát, és üzenetet is küldött a Facebookon, de ezeket már csak reggel látta apuka.

szerda. Miután apuka megtudta az anyjától, hogy anyuka szülei mit műveltek, hogy zaklatták az anyját telefonon, felhívta anyukát és mondta neki, hogy milyen dolog már, hogy a szülei felhívják az ő anyját és hazudoznak, mocskolódnak. Erre azt felelte anyuka, hogy az anyjának a szemét akarták felnyitni, mert apuka otthon biztos csak a rosszat mondja anyukáról, pedig apuka a rossz, ő a kibírhatatlan.

A napokban még többször próbálta apuka elérni anyukát, de nem sikerült. Egyszer csak egy SMS-ben azt írta anyuka, hogy a mobilja nem működik jól (ez volt az a mobil, amit apuka vásárolt anyukának a szülinapjára).

Egyik nap egy könyvesboltban apuka vett egy könyvet, címe, Hidak egymáshoz – Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. “A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége”. Ezt el is olvasta és nagyon jónak, hasznosnak találta apuka, ezért gondolta, odaadja anyukának. Később, már a második gyermek megszületése után oda is adta anyukának, majd kérdezte, hogy elolvasta-e, de az a válasz érkezett anyukától “Két gyerek mellett nincs időm olvasni!” A könyv eltűnt, nem lehet tudni, hogy anyuka elolvasta-e, de a lényeg, hogy többé nem látta a könyvet apuka, hiába kérte vissza.

– 3/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3