Címke: dr. 2.K.Márk

5. Az első bírósági tárgyalás

A tárgyalás és a kapcsolattartások

Elindult a peres eljárás 2015 év végén a PKKB-n (hogy időben el tudja helyezni az olvasó: májusban kezdett elköltözni anyuka, júliusban született meg a második gyermek, szeptemberben adta be a válókeresetet apuka, és novemberben volt az első tárgyalás).

Apuka a tárgyalóteremhez érve odament anyukához, adott neki két puszit, az ügyvédjével, dr. 2.K.Márkkal pedig kezet fogott. Ott volt még anyuka keresztanyja, de neki nem köszönt apuka. Egy bírónő vezette a tárgyalást, aki ismertette az apuka ügyvédje által beadott válókeresetet, majd az ügyvédek szólaltak fel. Apuka ügyvédje elmondta, hogy anyuka korlátozza a láthatást, és a rokonságát odarendeli, hogy apukát szapulják a gyermekek előtt. Valamint hozzátette, hogy rugalmasak a láthatással kapcsolatban, de apuka már el akarja hozni a nagyobb gyermekét, aki elmúlt 3 éves, mert ott az anyukáéknál folyton feszültséget generálnak anyuka és rokonai. Anyuka ügyvédje következett, aki egy új keresetet adott be, mi szerint 100.000 Ft-os tartásdíjat kérnek és a nagyobb gyermeket még ne vihesse el apuka, csak ha már 3 és fél éves lesz. Azt is mondta dr. 2.K.Márk, hogy többször akartak egyeztetni apukával, de apuka elzárkózott előle. Ez után ismét apuka ügyvédje szólalt fel és elmondta, hogy a törvények és a hasonló válásoknál lévő bírói ítéletek, valamint a szokásjog szerint a 3 éves gyermek már nyugodtan aludhat a külön élő szülőnél, a korábbi otthonában. Az egyeztetés része meg hazugság, mert csak egyszer találkozott a két ügyvéd egymással, és nem történt megegyezés, az után meg nem kereste dr. 2.K.Márk az apuka ügyvédjét, de még anyuka sem akart egyeztetni apukával. A bírónő látta, hogy nagyon különbözik a két álláspont ezért közös megegyezést ajánlott, és elmondta, hogy mi legyen, hogyan történjen a láthatás. Így közös megegyezés született, és kitűzte a következő tárgyalási napot január végére. Amikor vége lett a tárgyalásnak, apuka odament anyukához és mondta neki, hogy akkor ma kimegy a gyerekeket meglátogatni, és adott neki két puszit, majd eljött. Anyuka arcán látszott, hogy bosszús. A tárgyalásról apuka boldogan jött ki, mert végre lehetősége lesz a gyermekeivel több időt eltölteni, és a nagyobb gyermeket elhozni anyuka börtönéből, még ha csak pár órára is.

Az alábbi kapcsolattartás született közös megegyezésre:

Hétköznapi kapcsolattartás mindkét gyermekkel (a gyermekek lakhelyén):

  • kedd, csütörtök: 18:00-19:00

Hétvégi kapcsolattartás a 3 évesnél idősebb gyermekkel (elvitel jogával):

  • páratlan héten, szombat 10:00-17:00 és vasárnap 10:00-17:00

Ünnepek az újszülött gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-11:00 (a gyermekek lakhelyén)
  • húsvét első napján: 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Ünnepek a 3 évesnél idősebb gyermekkel:

  • karácsony másnapján: 10:00-17:00 (elvitel jogával)
  • húsvét első napján: 11:00-17:00 (elvitel jogával) és 17:00-18:00 (a gyermekek lakhelyén)

Dr. 2.K.Márk a tárgyalás után búcsút intett ügyfelének (hivatalosan a tanulmányaira hivatkozva vált meg az ügyvéd anyukától, de könnyen lehet, hogy az ügyvéd átlátta anyuka gyermekellenes tevékenységét, amihez nem akart asszisztálni).

A tárgyalás napjának délutánján apuka ment, hogy a bírói végzés szerit megvalósuljon a kapcsolattartás. Amikor odaért az anyuka anyjának házához, látta anyuka keresztanyjának autóját a ház előtt. Nagyon fagyos volt a hangulat, de apuka boldog volt, jót játszott a gyermekeivel.

szombat. Ez lenne az első nap, hogy apuka elhozhatja a nagyobb gyermekét, de anyuka korábban kijelentette, hogy óvodai fotózás lesz szombaton, ezért nem adja oda a gyermeket, hanem a fotózás után találkozhat apuka a gyermekével egy kicsit. Apuka nem volt hajlandó belemenni, hogy egy napot felcseréljen 1-2 órára, ezért arra kérte anyukát, hogy vagy ő, azaz apuka vigye a gyermeket a fotózásra, vagy, ha nem adja oda a gyermeket szombaton, akkor a következő hétvégén adja oda. Erre először anyuka nem volt hajlandó, és hosszú üzenetekben zaklatta, sértegette apukát, de végül belement anyuka a cserébe. Később kiderült, hogy az óvodai fotózás hétköznap volt.

vasárnap. Mikulás napja. Végre elkövetkezett az első nap, amikor apuka el tudja hozni a nagyobb gyermekét az anyuka börtönéből. Ehhez szükség volt a bírói végzésre, mert ahogy olvashat volt, az anyuka nem adta ki a házból a gyermeket. Apuka boldogan kelt fel és készülődött, majd, amikor elindult felhívta őt anyuka és közölte vele, hogy a gyermek beteg, ezért nem jó neki, ha szabad levegőn van, és ha apukával utazik. Amikor apuka kiért, az anyuka anyja rögtön odamentt kötekedni. Apuka először átadta a Mikulásos ajándékokat, a csecsemőnek egy rugdalózót és egy csoki Mikulást (ezt persze csak jelképesen), a nagyobb gyermeknek meg egy hercegnős pizsamát, és ugyancsak csoki mikulást. Apuka egy kicsit játszott a gyermekeivel, majd elindult apuka és gyermeke. Végre, 7 hónapig tartó bezárás után a gyermek kiszabadult a börtönből. Apuka úgy döntött, hogy a rokonaihoz viszi a gyermekét, mert már rég találkoztak vele. A gyermek nagyon örült, hogy kettesben indultak el. A gyermek kicsit megilletődve lépett be az apai nagymama lakásába, de hamar otthon érezte magát. Megérkeztek a közelben lakó unokatestvérek (két lány, ikrek) és a nagynéni, így a kisgyermek sokat játszott és nevetgélt a rokonokkal. A nagynéni (apuka nővére) vállalta a fuvart vissza a börtönbe. Az autókázás alatt a gyermek elaludt. Amikor apuka és gyermeke visszaért, nem volt ott semelyik rokon, és anyuka teljesen normálisan viselkedett, olyan volt, mintha nem válnának a szülők. Apuka még játszott, és TV-zett a gyermekeivel, anyukával meg beszélgetett, sőt még le is fektette a gyermekét és mesét olvasott neki. Este 8-kor jött el apuka.

Father And Daughter, Daddy, Carry Me by Vickie Wade

vasárnap. 7 hónap után a nagyobb gyermek ezen a napon tér vissza először a korábbi otthonába. Apuka reggel kiment a gyermekeihez, egy picit játszott mindkettővel, majd elindultak a nagyobb gyermekkel. Elmentek a Kossuth térre, a Parlament előtti karácsonyfát megnézni, majd haza. A nagyobb gyermek eleinte nehezen oldódott a kirámolt lakásban (anyuka az elköltözésekor szinte teljesen kirámolta a lakást). Apuka sokat játszott a gyermekekkel (gyurmázás, színezés, babázás), így egyre otthonosabban érezte magát a kicsi. Majd kettesben megebédeltek, utána TV-t néztek, tovább játszottak, fali díszeket ragasztottak a gyermek ágya fölé, aztán indulni kellett vissza, anyukához. A gyermek nem akart elindulni, azt mondta apukának “Itt aludok!” és befeküdt az ágyába. Apuka fájó szívvel elkezdte öltöztetni a gyermekét. A villamoson elaludt a kicsi, apuka cipelte, és csak a nagymama háza előtt ébredt fel. Visszaérve a börtönbe a szülők beszélgettek, apuka elmesélte a napot, amire anyuka szeme könnybe lábadt, és behívta apukát a házba, aminek a nagymama láthatóan nem örült. Apuka még egy kicsit játszott a gyermekeivel, anyuka megcsókolta apukát, majd jött a fürdetés ideje és véget ért a kapcsolattartás.

– 3/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3

4. Erősödő szankcionálás, zsarolás, a gyermekek elzárása

A külön éles kezdete

vasárnap. Anyuka elköltözését kövező napon, kevesebb, mint 2 órás játszóterezésre kapott lehetőséget apuka. A kisgyermek majd felrobbant örömében, hogy az apjával lehetett. Hintáztak, homokoztak, a szokásos játszótéri programokat tették meg együtt anyuka jelenlétében. Anyuka és apuka megbeszélte, hogy hétfőn közösen mennek 4D-s ultrahangra, azaz munka után apuka kimegy anyóshoz, onnan kocsival indulnak a Mester utcába, és utána meg visszaviszi anyukát apuka és haza BKV-zik. Anyuka keresztanyja végig ott volt a játszótér melletti parkolóban, és apukáékat bámulta. Apuka ezt szóvá is tette anyukának, hogy börtönőrként miért van ott a keresztanyja, de anyuka azt válaszolta, hogy a keresztanyja csak aggódik miatta, azért hozta ki autóval őt a játszótérre (600 méteres távolságra van a háztól a játszótér) , és azért várakozik, mert, ha valami baj lesz, akkor tudjon ugrani. A búcsúzás nehéz volt, a kisgyermek mondta, hogy az apukával akar menni. Látszott rajta, hogy nagyon megviseli ez a helyzet. Majd meghasadt apuka szíve. Apuka látta anyukán, hogy majdnem bőgött, de hajthatatlan volt, menni akart a keresztanyja autójához. Közben a játszótéren anyuka beszélgetett egy másik anyukával, akinek azt mondta anyuka az apukára mutatva “Ő az uram!” Apuka mondta anyukának, hogy holnap majd siet, hogy a lányával is tudjon 1 órát játszani, és ezt meg is beszélte a gyermekkel, aki a fájdalmas búcsúzáskor ettől egy kicsit megnyugodott.

hétfő. Apuka a főnökétől hamarabb elkérte magát, hogy időbe kiérjen az anyóshoz és még tudjon a gyermekével játszani. Após kocsija a ház előtt állt. Csöngetett apuka. Hallotta a gyermeke hangját “Apu! Apu! Apu!” majd anyós duruzsolása volt hallható, és a gyerekhang elnémult. Apuka kb. 15 percet állt a kapuban, mire felöltözve jött anyuka. Apuka rögtön szóvá tette, hogy mi ez a stílus, hogy nem engedik a gyereket hozzá. Anyuka közölte, hogy a gyerek érdekében van ez, ne legyen önző apuka, hiszen, ha 10 percet játszik vele, akkor csak felkavarja a kisgyermeket. Apuka szerint minden közös perc boldogság neki és a gyermeknek. Láthatóan kitaláltak egy ideológiát anyukáék, hogy mi jó a gyereknek, és ha abba valaki más bele akar szólni, akkor azt nem hagyják. Közben beszálltak a kocsiba, és elindultak a 4D-s ultrahangra. A kocsiban ment a szócsata, majd odaértek a Mester utcában lévő helyre. Kiszálltak, apuka rápillantott az órájára, látta, hogy még van 1 órányi szabad idejük. Mondta anyukának, hogy akár 1 órát is lehetett volna a gyermekkel, de erre anyuka az hangoztatta (az utcán ordibálva), hogy soha az életbe nem engedi, hogy a gyermekekkel találkozzon apuka. Bent a rendelőben is folytatta anyuka a minősíthetetlen viselkedést, annak ellenére, hogy apuka többször mondta neki, hogy hagyja abba, ne beszéljen a múlt sérelmeiről, ne fantáziáljon marhaságokat, de nem hagyta abba anyuka. A csöndes folyosón (ahol mások is várakoztak) csak anyuka hangja volt hallható. Azt is mondta anyuka apukának, hogy az volt apuka szándéka, hogy anyuka elköltözzön, azért viselkedett vele csúnyán (nem akkor vitte le a szemetet, amikor anyuka mondta, nem hozott neki minden nap valami ajándékot, stb.), most meg örül, és boldogan él, csajozik. Apuka erre azt felelte, hogy ekkor marhaságot még nem hallott, de bármit mondhatott, mintha a falnak beszélt volna.

Jól láthatóan anyuka agymosáson ment keresztül az anyja mellett. Kell egy bűnbak anyukának és a rokonságának, akire rá lehet kenni a saját gyengeségüket, és hibáikat. Egyfolytában hárítanak. Örök nyughatatlanságra vannak ítélve ezek a típusú emberek. A saját korlátjaikon nem tudnak túllépni, nincs rá gyógymód.

Apuka hirtelen megfogtam anyuka kezét, és csókot adtott rá. Ettől anyuka befejezte az alpári megnyilvánulásait. Hiába volt kedves gesztusa apukának, pillanatokig értékelte csak anyuka. Anyuka felhozta, hogy apuka költözzön ki az anyós házába. Apuka azt válaszolta, hogy szó sem lehet erről, nem akar anyuka rokonságával újra egy helyrajzi számon élni a történtek után, valamint, hogy korábban együtt döntöttek a jelentősebb dolgokról, most meg anyuka (a rokonságának utasítására) döntött az anyjához költözésről. Erre anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amiért ilyen önző, hagyja veszni a családot. Erre apuka azt válaszolta, hogy ő már sok mindent letett az asztalra, ő nem önző, és pont ellenkezően, a családot anyuka szakította szét, amikor kiköltözött a zuglói lakásból. Végül bent megcsinálták a 4D-s ultrahangot, mindent rendben találtak. 2300 gramm volt a kicsi. A 9.000 Ft-os árból apuka 5.000 Ft-ot fizetett. Anyukáé lett a DVD és egy kinyomtatott kép, apukáé meg egy hűtőmágnes, amin a gyermek arca látható. Az esemény után apuka meghívta anyukát vacsorázni a Lurdy Házba. Ettek egy jó hamburgert a Burger House-ban (a számlát apuka fizette). Majd hazavitte anyukát, és most meg anyuka keresztanyjának a kocsija állt a háznál.

Közben az anyós házában láthatóan folytak a munkálatok. Az anyós az egyik kamrából egy szobát akart kialakítani magának. Az anyós bármi áron oda akarta szögezni a lányát, hogy vele élhessen. Annak idején az anyós és a nővére azért vette a külvárosi parasztházat, hogy ott gondozzák az anyjukat, de végül csak az anyós gondozta, viszont a nővére, anyuka keresztanyja örökölte meg az anyjuk lakását (a már korábban leírt szobakonyhás lakást a Diószeghy Sámuel utcában, ahol már sok éve nem lakott senki, és irdatlan, ótvar állapotban volt. Arra várt anyuka keresztanyja, hogy az állam megvegye és lebontsa, mert ott építenek fel egy egyetemi kollégiumot, és a kapott pénz csak anyuka keresztanyjáé lesz.). Most anyukára is az a sors vár, hogy gondozhatja a szellemileg és testileg leépült anyját.

– 6/1. oldal –

Oldalak: oldal 1, oldal 2, oldal 3, oldal 4, oldal 5, oldal 6