A külön éles kezdete
vasárnap. Anyuka elköltözését kövező napon, kevesebb, mint 2 órás játszóterezésre kapott lehetőséget apuka. A kisgyermek majd felrobbant örömében, hogy az apjával lehetett. Hintáztak, homokoztak, a szokásos játszótéri programokat tették meg együtt anyuka jelenlétében. Anyuka és apuka megbeszélte, hogy hétfőn közösen mennek 4D-s ultrahangra, azaz munka után apuka kimegy anyóshoz, onnan kocsival indulnak a Mester utcába, és utána meg visszaviszi anyukát apuka és haza BKV-zik. Anyuka keresztanyja végig ott volt a játszótér melletti parkolóban, és apukáékat bámulta. Apuka ezt szóvá is tette anyukának, hogy börtönőrként miért van ott a keresztanyja, de anyuka azt válaszolta, hogy a keresztanyja csak aggódik miatta, azért hozta ki autóval őt a játszótérre (600 méteres távolságra van a háztól a játszótér) , és azért várakozik, mert, ha valami baj lesz, akkor tudjon ugrani. A búcsúzás nehéz volt, a kisgyermek mondta, hogy az apukával akar menni. Látszott rajta, hogy nagyon megviseli ez a helyzet. Majd meghasadt apuka szíve. Apuka látta anyukán, hogy majdnem bőgött, de hajthatatlan volt, menni akart a keresztanyja autójához. Közben a játszótéren anyuka beszélgetett egy másik anyukával, akinek azt mondta anyuka az apukára mutatva “Ő az uram!” Apuka mondta anyukának, hogy holnap majd siet, hogy a lányával is tudjon 1 órát játszani, és ezt meg is beszélte a gyermekkel, aki a fájdalmas búcsúzáskor ettől egy kicsit megnyugodott.
hétfő. Apuka a főnökétől hamarabb elkérte magát, hogy időbe kiérjen az anyóshoz és még tudjon a gyermekével játszani. Após kocsija a ház előtt állt. Csöngetett apuka. Hallotta a gyermeke hangját “Apu! Apu! Apu!” majd anyós duruzsolása volt hallható, és a gyerekhang elnémult. Apuka kb. 15 percet állt a kapuban, mire felöltözve jött anyuka. Apuka rögtön szóvá tette, hogy mi ez a stílus, hogy nem engedik a gyereket hozzá. Anyuka közölte, hogy a gyerek érdekében van ez, ne legyen önző apuka, hiszen, ha 10 percet játszik vele, akkor csak felkavarja a kisgyermeket. Apuka szerint minden közös perc boldogság neki és a gyermeknek. Láthatóan kitaláltak egy ideológiát anyukáék, hogy mi jó a gyereknek, és ha abba valaki más bele akar szólni, akkor azt nem hagyják. Közben beszálltak a kocsiba, és elindultak a 4D-s ultrahangra. A kocsiban ment a szócsata, majd odaértek a Mester utcában lévő helyre. Kiszálltak, apuka rápillantott az órájára, látta, hogy még van 1 órányi szabad idejük. Mondta anyukának, hogy akár 1 órát is lehetett volna a gyermekkel, de erre anyuka az hangoztatta (az utcán ordibálva), hogy soha az életbe nem engedi, hogy a gyermekekkel találkozzon apuka. Bent a rendelőben is folytatta anyuka a minősíthetetlen viselkedést, annak ellenére, hogy apuka többször mondta neki, hogy hagyja abba, ne beszéljen a múlt sérelmeiről, ne fantáziáljon marhaságokat, de nem hagyta abba anyuka. A csöndes folyosón (ahol mások is várakoztak) csak anyuka hangja volt hallható. Azt is mondta anyuka apukának, hogy az volt apuka szándéka, hogy anyuka elköltözzön, azért viselkedett vele csúnyán (nem akkor vitte le a szemetet, amikor anyuka mondta, nem hozott neki minden nap valami ajándékot, stb.), most meg örül, és boldogan él, csajozik. Apuka erre azt felelte, hogy ekkor marhaságot még nem hallott, de bármit mondhatott, mintha a falnak beszélt volna.
Jól láthatóan anyuka agymosáson ment keresztül az anyja mellett. Kell egy bűnbak anyukának és a rokonságának, akire rá lehet kenni a saját gyengeségüket, és hibáikat. Egyfolytában hárítanak. Örök nyughatatlanságra vannak ítélve ezek a típusú emberek. A saját korlátjaikon nem tudnak túllépni, nincs rá gyógymód.
Apuka hirtelen megfogtam anyuka kezét, és csókot adtott rá. Ettől anyuka befejezte az alpári megnyilvánulásait. Hiába volt kedves gesztusa apukának, pillanatokig értékelte csak anyuka. Anyuka felhozta, hogy apuka költözzön ki az anyós házába. Apuka azt válaszolta, hogy szó sem lehet erről, nem akar anyuka rokonságával újra egy helyrajzi számon élni a történtek után, valamint, hogy korábban együtt döntöttek a jelentősebb dolgokról, most meg anyuka (a rokonságának utasítására) döntött az anyjához költözésről. Erre anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amiért ilyen önző, hagyja veszni a családot. Erre apuka azt válaszolta, hogy ő már sok mindent letett az asztalra, ő nem önző, és pont ellenkezően, a családot anyuka szakította szét, amikor kiköltözött a zuglói lakásból. Végül bent megcsinálták a 4D-s ultrahangot, mindent rendben találtak. 2300 gramm volt a kicsi. A 9.000 Ft-os árból apuka 5.000 Ft-ot fizetett. Anyukáé lett a DVD és egy kinyomtatott kép, apukáé meg egy hűtőmágnes, amin a gyermek arca látható. Az esemény után apuka meghívta anyukát vacsorázni a Lurdy Házba. Ettek egy jó hamburgert a Burger House-ban (a számlát apuka fizette). Majd hazavitte anyukát, és most meg anyuka keresztanyjának a kocsija állt a háznál.
Közben az anyós házában láthatóan folytak a munkálatok. Az anyós az egyik kamrából egy szobát akart kialakítani magának. Az anyós bármi áron oda akarta szögezni a lányát, hogy vele élhessen. Annak idején az anyós és a nővére azért vette a külvárosi parasztházat, hogy ott gondozzák az anyjukat, de végül csak az anyós gondozta, viszont a nővére, anyuka keresztanyja örökölte meg az anyjuk lakását (a már korábban leírt szobakonyhás lakást a Diószeghy Sámuel utcában, ahol már sok éve nem lakott senki, és irdatlan, ótvar állapotban volt. Arra várt anyuka keresztanyja, hogy az állam megvegye és lebontsa, mert ott építenek fel egy egyetemi kollégiumot, és a kapott pénz csak anyuka keresztanyjáé lesz.). Most anyukára is az a sors vár, hogy gondozhatja a szellemileg és testileg leépült anyját.
– 6/1. oldal –
Apuka blog 