Avagy mit tud tenni egy apa, ha a volt feleségének kérésére egy ügyvéd valótlant állít róla és a gyermekeiről?
Rövid történeteken keresztül anyuka ügyvédeinek bemutatása
A naplóban lehet olvasni az ügyvédekről, de itt már csak összefoglalás képpen szerepelnek, hogy az olvasó egy cikkben lássa, kik álltak anyuka mellett és mit csináltak. A konkrét nevek helyett karaktersorozatok szerepelnek, hogy ne lehessen az ügyvédeket a nevük alapján beazonosítani, mert bizonyára nem túl büszkék magukra, így valószínűsíthetően nem adnák a nevüket a publikáláshoz.
dr. 1.G.Gábor: ő 2015 júliusában egy fenyegető levelet írt apukának. Ez a levél arról szólt, hogy apuka a gyermekeit csak anyuka anyjának a házában láthatja. Az ügyfele (anyuka) “előadta, hogy a házasságuk véglegesen megromlott, annak helyreállítására nem lát reményt, ennek megfelelően a házasságot fel kívánja bontani”. Ennek a mondatnak azért is van jelentősége, mert a levél után pár hónappal apuka beadta a válókeresetet, majd az után anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amikor megkapta a bírósági idézést két hónapig sírt, és hogy hagyhatta őt a “szarban” apuka, és a “megcsináltál két gyereket és leléptél” szöveget hangoztatta többször anyuka és rokonsága az apukának a gyermekek előtt. A levél többek között abból állt, hogy apuka köteles anyukának a bevétele 40%-át odaadni és az újszülöttel kapcsolatos költségek 50%-át is viselnie kell. Nem számított, hogy apuka fizetett a kezdetektől, pl. ott volt egy nagybevásárlás, és külön pénzt is adott anyukának, és nem számított dr. 1.G.Gábornak, hogy apuka, az anyuka miatt óriási hitelekbe, családi kölcsönökbe verte magát, mert anyukának kellett a pénz “Te akartál családot, hát tartsd is el!” felkiáltással. A jog szerint a hitelt együtt kell vállalnia a házastársaknak, de erre az anyuka nem volt hajlandó. Dr. 1.G.Gábor megírta, hogy apuka vállaljon feladatot természetben is. Ez értelmetlen, mivel apuka már többször mondta anyukának, hogy szívesen fürdetné, altatná, pelenkázná a gyermekeket, de anyuka nem engedte meg. A végén pedig azt írta dr. 1.G.Gábor, hogy apuka 15 napon belül válaszoljon, különben jogi útra tereli az ügyet. Szóval, a levél tartalmaz ferdítést, valótlan állításokat és fenyegetést.
Apuka idő közben a gyámhatósághoz fordult, mondván, a gyermekeit anyuka önkényesen elzárja, de a gyámhatóság azt válaszolta, hogy amig nincs jogerős bírói végzés, addig nem lehet mit tenni. Tehát, amig nincs jogerős bírói végzés, addig senki sem foglalkozik a gyermekek jogaival és érzelmi fejlődésével. Így, mivel anyuka rendszeresen elzárta a gyermekeket apukától, és a ritka kapcsolattartások nem voltak zavartalanok, ráadásul anyuka meg is fenyegette apukát dr. 1.G.Gábor levelén keresztül, és anyuka nem volt hajlandó apukával beszélni, megegyezni (apuka a társadalmi normáknak megfelelő kapcsolattartást akart), ezért apuka elindította a válópert.
dr. 2.K.Márk: ő állt anyuka mellett a válóper 1. tárgyalásán 2015 novemberébe, ahol közös megegyezés született a kapcsolattartásról (ez 6 hónapig volt érvényben) és a tartásdíjról, majd a tárgyalás után, elfoglaltságaira hivatkozva dr. 2.K.Márk megvált anyukától. Talán, ez az ember olvasta az ügyvédi etikai kódexet, és tudta, hogy abba nem fér bele a kiskorú gyermekeken való haszonhúzás, az anyuka vélt félelmeinek, kitalációinak képviselete.
dr. 3.J.Zsuzsanna: ő a válóper 2. tárgyalásától (2016 januárjától) a 6., azaz utolsó tárgyalásig (2017 májusáig) szerepelt anyuka mellett. Minden tárgyaláson csak tologatni, feltételekhez szabni akarták a kapcsolattartást, hogy a nagyobb gyermeke csak akkor aludhat apukánál (azaz akkor aludhat a régi szobájában, ágyában, ahonnan anyuka elhurcolta), ha 3 és fél éves lesz, majd a következő tárgyaláson azt mondták, ha 4 éves lesz, stb.
A kapcsolattartások nem voltak zavartalanok, sőt, anyuka rokonsága olyan aljasságokat követett el a gyermekeke előtt, amit leírni is iszonyú, ezért apuka feljelentette anyuka egyik rokonát. Anyuka erre úgy megharagudott apukára, hogy megfogadta a rokon egyik gyermekének tanácsát, és nem engedte a kapcsolattartást. Az egyik gyermeket 2, a másik gyermeket 5 hónapig teljesen elzárta a kapcsolattartástól. Mivel apuka továbbra is akart a gyermekeivel rendszeresen találkozni, ezért a feljelentés miatti első bírósági tárgyaláson apuka megbocsájtott anyuka rokonának még annak ellenére, hogy a tárgyaláson a rokon hazugságokat hordott össze, és sértegette apukát (ez a jegyzőkönyvben szerepel), valamint a rokon egyik gyermeke (aki anyukát arra ösztönözte, hogy a kapcsolattartást ne engedje, és aki cukrász iskolába járt), jogi képviselőként akart jelen lenni a tárgyaláson, de a bírónő kizavarta.
A 6. tárgyaláson a bíró megelégelte a huzavonát, az asztalra csapott és közös megegyezést kért. Itt már dr. 3.J.Zsuzsanna is az ügyfelének a közös megegyezést javasolta, így végül megszületett a közös megegyezésen alapuló jogerős bírói végzés. Ennek érdekében apukának le kellett mondania a szülői felügyeletei jogokról, és több százezer forintot ki kellett fizetnie anyuka részére, különben anyuka nem egyezett volna meg. Apukát nem a joga és nem az anyagiak érdekelték, hanem a gyermekei. A végzés utána apuka újra rendszeresen találkozhatott a gyermekeivel, elindulhatott a visszaszoktatás folyamata (mivel anyuka elzárta a gyermekeket apukától, ezért a gyermekek és apuka szívott ezzel a visszaszoktatással, azaz eleinte pár órát, majd egyre többet lehettek együtt, és több, mint fél év múlva már ott is aludhattak apukánál a gyermekek).
A kapcsolattartási problémák nem szűntek meg, és anyuka a gyermekeket újra elzárta apukától, valamint a kapcsolttartások zavartalanságát sem biztosította továbbra sem anyuka, e mellett nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének sem, így apuka a hivatalokhoz, hatósághoz fordult.
dr. 4.B.Krisztina: ő 2018 februárjában egy mocskolódó, hazugságokkal teli beadványhoz adta a nevét, amit a gyámhivatalnak küldött. Olyan mondatokat tartalmaz a beadvány, mint pl. “A kapcsolattartás átment zaklatásba, egyáltalán nem a gyerekek érdekét nézi az apa. Teljesen elborult agyilag.” “Az apa a következőket mondja a gyerekeknek: Anyát börtönbe fogják zárni. Nem az igazi anyukája vagyok.” Ezek mellett leírták a gyámügy által kezdeményezett közvetítői eljáráson elhangzottakat, pontosabban azt is elferdítve, és figyelmen kívül hagyva, hogy a közvetítői eljáráson elhangzottak titoktartáshoz vannak kötve a Kp. 70. § (5) pontja szerint, ezért az ott elhangzottakat nem lehet hivatalos eljárásban közölni. A közvetítői eljárásnak csak a végeredménye hivatalos, hogy születik-e megállapodás, vagy nem. Láthatóan dr. 4.B.Krisztina nem az etikus utat mutatta anyukának, hanem a mocskolódást támogatta. Bizonyára ő is olyan, akit csak az óradíja motivál, és nem érdekli a valóság, nem vett figyelembe semmilyen bizonyítékot, és nem érdekelte a kiskorú gyermekek jogai és érzelmi fejlődésük, helyette inkább anyuka kitalációi, vélt félelmei mellett állt ki.
dr. 5.J.Patrik: ő akkor kezdett anyuka mellett állni, amikor anyuka elkezdte megkapni a gyámhivatali bírságokat. Dr. 5.J.Patrik kezdeményezte a gyámhivataltól az apai kapcsolattartás csökkentését a pszichológustól megvásárolt szakvéleménnyel (ahogy olvasható a cikkben a börtönszituáció), de ezt a gyámhivatal elutasította. Majd minden bírságot megfellebbezett, de nem járt sikerrel ezekkel sem. Aztán ideiglenes intézkedés iránti kérelmet adott be a bíróságra a kapcsolattartás módosítása és tartásdíj felemelése ügyben, de a peres eljárást megelőző tárgyalást is elvesztette. Közben a gyámhivatal védelembe vételi eljárásán, pontosabban a tárgyaláson is alul maradt. Többek között azt akarta, hogy a pszichológust is hívja be a gyámhivatal a tárgyalásra, azaz azt akarta, hogy anyuka fizesse meg a pszichológus óradíját, ami bizonyára akkor kezdene el ketyegni, amikor Egerből elindulna, és addig tartana, amig a tárgyalás után visszaérne, azaz kb. 6 órányit tudna kiszámlázni anyukának (ha az órabére 30.000 Ft, akkor 180.000 Ft ugrana ki anyuka zsebéből). Dr. 5.J.Patrikról is elmondható, hogy láthatóan ez az ember nem az etikus utat mutatta anyukának, hanem a mocskolódást támogatta. Ő is olyan, akit csak az óradíja motiválja, és nem érdekli a valóság, nem vett figyelembe semmilyen bizonyítékot, és nem érdekelte a kiskorú gyermekek jogai és érzelmi fejlődésük. Számára az a preferált, ha van per, van eljárás, így több pénzt tud kisajtolni anyukából. Alighanem a sok kudarc, eredménytelenség miatt anyuka megvált tőle.
Közben, mivel anyuka ismét elzárta a gyermekeket több, mint egy hónapra apukától, ezért apuka feljelentette anyukát “kapcsolattartás akadályozása vétség” címmel, melyhez csatolta anyuka összes gyámhivatali bíráságát és pár hanganyagot a kapcsolattartások megzavarásának bizonyítására.
dr. 6.N.Szilárd: ő 2018 novemberében a dr. 5.J.Patrik által beadott kapcsolattartás módosítása és tartásdíj felemelése ideiglenes intézkedés iránti kérelmet sürgette meg a bíróságnak írt levelében, de a tárgyaláson dr. 5.J.Patrik állt anyuka mellett.
2019 áprilisában a gyámhivatal feljelentette anyukát “kiskorú veszélyeztetése” címmel, mivel az anyuka által lemondott kapcsolattartást nem volt hajlandó 6 hónapon belül pótolni anyuka.
dr. 7.S.Miklós: ő 2019 decemberétől a „kapcsolattartás akadályozása” pertől állt anyuka mellet. 2020 márciusában az előkészítő ülésen az ügyész felajánlotta, hogy eltekint a pertől, ha anyuka bűnösnek vallja magát és kifizeti a 200.000 Ft bírásgot. Anyuka nem vallotta magát bűnösnek, így elindult a peres eljárás, ahova anyuka tanúnak a szomszédját és azt az egri pszichológust jelölte meg, akitől 2018 februárjában megvásárolta a hazugságokat tartalmazó szakvéleményt. Erről a 18. cikkben lehet olvasni.
dr. 8.J.Kristóf: ő a 2020 júniusi tárgyaláson állt anyuka mellett (ahogy látható, 5 év alatt anyuka már a nyolcadik ügyvédnél tartott). Ezt a pert 2019-ben anyuka és dr. 5.J.Patrik indította azért, hogy apuka a gyermekeivel egy gyermekotthonban két hetente két órát lehessen csak együtt. Tehát, a kapcsolattartást nagy mértékben le akarták csökkenteni, majdhogynem megszűntetni, ellehetetleníteni, a gyermekeket börtönszituációba kényszeríteni. A tárgyalás előtt a folyosón már elkezdett egyezkedni a két fél, és a tárgyalóteremben nagy nehezen megszületett a közös megegyezésen alapuló jogerős bírói végzés, mely által apuka többet lehetett ez után a gyermekeivel, mint korábban.
Ha valaki azt gondolná, hogy mindannyian kezdők voltak a szakmájukban, az téved. Többen sok év, több évtized tapasztalattal rendelkező szakemberek voltak, de volt olyan is, aki korábban bűntető bíróként dolgozott, majd át ült a másik oldalra és úgy állt anyuka mellett.
– 2/1. oldal –
Apuka blog 