Az óvoda hozzáállása a külön élő szülőhöz
Ahogy már olvasható volt, anyuka 2015-ben nem közölte apukával, hogy melyik óvodába íratta be a gyermeküket, ezért apukának kellett kinyomozni ezt az információt.
Miután 2016-ban a gyermekkel baleset történt az óvodában (ez a Kórház című részben olvasható), anyuka nem volt hajlandó a baleset körülményeiről több információt átadni apukának, csak annyit mondott anyuka, hogy a gyermeket az óvoda udvarán egy fiú lökte fel, de az óvónők nem látták, ezért apukának gyanús volt az esemény (emlékeztető: 2014-ben volt olyan balesete a kisgyermeknek, amikor anyuka és rokonsága, azaz 4 felnőtt nő volt otthon, és a gyermekkel történt valami, ami miatt 2 nap alatt 4 kórházat járt meg az akkor másfél éves gyermek. Az ambuláns jelentésben az áll, hogy a gyermek leesett a hintaágyról, de azt anyuka nem látta.). Apuka attól tartott, hogy anyuka, vagy anyuka valamelyik rokona bántalmazta a gyermeket és az óvodára akarják hárítani. Mivel apuka már telefonon azt a tájékoztatást kapta az óvodától, hogy részére nem adnak információt, ezért folyamatosan anyukához fordult, aki nem volt hajlandó a témával foglalkozni. Apuka próbálta felvenni a kapcsolatot az óvodavezetővel, de az óvodavezető nem hogy a balesetről nem volt hajlandó tájékoztatást adni apukának, de semmilyen információval sem szolgált, nem válaszolt apukának a levelére. Ez után apuka a polgármesteri hivatalhoz fordult, mivel ők üzemeltetik a kerületi óvodákat. Végül az aljegyző azt válaszolta apukának, hogy a törvény szerint a tájékoztatás a szülői felügyeletet gyakorló szülő (azaz az anyuka) kötelessége, nem pedig az óvodának, így ők nem is közölnek apukával semmit a germekről. Apukának az óvodavezető részére írt levele, és az aljegyző válasza között 9 hónap telt el és a levél semmi érdemi információt nem tartalmazott. Arról nem is beszélve, hogy a gyermek 2016-os balesetekor még közös szülői felügyeleti jog volt, mivel akkor még folyamatban volt a válóper.
Tehát, az óvodavezető és polgármesteri hivatal teljes mértékben kiállt a gyermekek jogait és érzelmi fejlődésüket semmibe vevő szülő mellett.
Amikor a nagyobb gyermek már nagycsoportos, végzős volt, a gyámhivatal védelembe vételi eljárása kapcsán pedagógiai szakvéleményt kért az óvodától. A védelembe vétel másodfokú tárgyalásán (erre azért volt szükség, mert anyuka és dr. 5pü ügyvédje az első fokú végzést megfellebbezte) az ügyintéző átadta apukának ezt az egy évvel korábbi óvodai pedagógiai szakvéleményt, melyben leírta az óvoda, hogy a gyermekkel probléma van, és erre felhívták anyuka figyelmét, és felkérték, rendezze a családi ügyét. Anyuka nem, hogy nem rendezte a családi problémát, de még többször elzárta a gyermekeket apukától, és továbbra is a rokonságával együtt jogsértéseket követett el a gyermekei ellen.
Az óvoda azt is leírta, hogy anyuka 2017 januárjában kérte, hogy a gyermeket az apukának ne adják oda. Bár, 2017 januárjában még folyt a válóper, és a közös szülői felügyeleti jog állt fenn, de ez az óvodát nem érdekelte. Tehát jogilag az óvodának nem lett volna szabad anyuka kérést teljesítenie. Akkor volt az, 2017 januárjában apuka felhívta az óvodát, de az óvoda elzárkózott a tájékoztatástól.
Az óvoda még leírta, hogy apukát nem ismerik, nem is látták.
Apuka csak telefonon és levélben próbálta felvenni a kapcsolatot az óvodával, de ettől az óvoda elzárkózott. Apuka azért nem ment az óvodához a gyermekért, mert tudta, ha egyéni akcióba kezd, akkor az anyuka a gyermeken fogja leverni, újra el fogja zárni a gyermeket a kapcsolattartástól.
Az óvoda nem is volt hajlandó apukával szóba állni, vele a gyermek problémájáról beszélni, tájékoztatást adni, de a gyámhivatal eljárásánál már haptákba vágta magát. Legalább a gyámhivatal részére leírta az óvoda, hogy probléma van.
2018 év végén az anyuka által indított pert (kapcsolattartás módosítása és tartásdíj felemelése) az anyuka elvesztette. Apuka kérésére a bíróság a hétköznapi kapcsolattartás kezdetét az óvodához kötötte, így apukának lehetősége nyílt a bírói végzés segítségével belépni az óvodába. A problémák nem szűntek meg, anyuka továbbra sem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének és visszatartotta az óvodai információkat, kisajátította az óvodai ünnepeket (pl. farsang). Később anyuka az iskolánál is ugyan ezt csinálta, ott is visszatartotta az információkat, vagy nem megfelelően tájékoztatta apukát (pl. vasárnap este közölte apukával, hogy hétfőn lesz szülői, így apuka gyorsan intézkedett és a hétfői szülőin részt vett, hogy legalább ott hallja az információkat) és anyuka továbbra is kisajátította az iskolai programokat, ünnepeket (pl. a szülőin kihirdették a farsangot, de később elnapolták, az új időpontról apuka nem kapott tájékoztatást anyukától, és csak anyuka vett részt az iskolai farsangon).
– 4/3. oldal –
Apuka blog 