Kapcsolattartások a per után
A per utáni szombati kapcsolattartás kezdetén apuka mondta anyukának, hogy a gyermek aludhatna nála otthon. Erre anyuka azt válaszolta “Baj van az agyaddal!” Tehát nemet mondott elég alpári módon. A kapcsolattartás végén meg apuka arra próbálta rávenni anyukát, hogy a következő nap menjenek el a gyerekekkel négyesben a Művészetek Palotájában a Cifra Palota gyerekprogram. Ebbe anyuka beleegyezett, és vasárnap meg is történt a közös program. Utána átment a kis család a Sugár játszóházba, majd apuka meghívására az Árkádban étkeztek. Az evés közben a nagyobb gyermek elkérte apuka telefonját, hogy mesét nézzen rajta. Apuka oda is adta, de anyuka elkezdett apukával veszekedni. “A bírónő látja, hogy milyen vagy, azért áll mellettem!” hangoztatta anyuka és ömlött belőle a szenny, a kötözködés a gyermekek előtt. Nem számított anyukának, hogy milyen jól telt el a nap, hogy jól érezték magukat négyen, hogy apuka lovagias volt, és hogy ott esznek a gyermekek, semmi sem számított anyukának. A jelenet után még apuka meghívta a családot a Boróka fagyizóba, majd utána elváltak egymástól.
Apuka felajánlotta anyukának, hogy a hétköznapi kapcsolattartásokat kezdjék fél órával korábban, de anyuka nem akart ebbe belemenni. (Emlékeztetőül: korábban anyuka és rokonsága többször veszekedés közben azt hangoztatta, hogy apuka túl későn megy és felborítja a gyermekek napirendjét.)
Egy hétköznapi kapcsolattartáskor a kis család elindult a háztól a játszótérre. Anyuka anyja kilépett az ajtón, de erre a nagyobb, az akkor 3 és fél éves gyermek rászólt a nagymamára “Te nem jöhetsz velünk!” A játszóterezés után meg amikor megérkezett a kis család a házhoz, azaz a börtönhöz, a nagyobb gyermek nagyon ki volt borulva, apukával akart menni, húzta apukát a buszmegálló felé. Apuka vigasztalta a gyermekét, mondta “Nagyon szeretném, ha velem tudnál jönni, és nálam aludnál, de most még nem lehet, itt kell maradnod anyuval.” Anyuka érzéketlenül nézte az eseményt, csak azt mondta, a gyermeknek “Gyere be!”. Ez után apuka megkérdezte, hogy a kisgyermek névnapján engedi-e anyuka a kapcsolattartást, de anyuka nemmel válaszolt.
Egy szombati kapcsolattartás kezdetén, amikor apuka és a nagyobb gyermek indult el, anyuka a kisgyermeket cipelve kikísérte őket a kapuhoz. A nagyobb gyermek megkérdezte apukát “Apu, te szereted az anyucit?” Erre anyuka egyből rávágta “Ő nem szeret minket!” Apuka rászólt anyukára, hogy ne mondjon ilyeneket, de anyuka fröcsögően elkezdett veszekedni, és azt mondta apukának “Bezáratlak egy diliházba!”. Ez ezt követő vasárnapi kapcsolattartás alatt apuka és gyermeke sokat volt gyerekprogramokon a Művészetek Palotájánál és sokat utaztak. Amikor visszaértek anyukáékhoz, az anyuka rokonsága tartózkodott a kertben (anyuka keresztanyja, ennek a nőnek az egyik lánya a férjével, és a két gyermekük). A gyerekek el is kezdtek játszani. Amikor apuka utazott hazafelé, felhívta őt az anyuka, és veszekedett vele, hogy miért fáradt a gyermek. Apuka elmondta neki, hogy egész nap gyerekprogramokon voltak, így egyértelmű, hogy elfáradt. Nem kellett volna a rokonságot odarendelni a kapcsolattartás napján, hogy a gyermek tudjon pihenni. Nem is beszélve arról, hogy anyukáék többször hangoztatták, hogy a hétköznapi kapcsolattartások későn vannak, de anyuka viszont oda hívja a rokonságát ilyen tájban.
Egy hétköznapi kapcsolattartás után apuka mondta a gyermekeinek, hogy két nap múlva találkoznak újból, amire a nagyobb gyermek azt mondta “Apu, akkor vigyél el és nálad alszom.”. Apuka elmagyarázta a gyermekének, hogy akkor is munka után fog kimenni hozzájuk és csak játszani fognak tudni. Ezt anyuka végig nézte, de nem reagált.
Lezajlott az első szeánsza a közvetítői eljárásnak.
Egy hétköznapi kapcsolattartáskor a kis család elment fagyizni és játszóterezni. A játszótéren három fiatal cigánylány rágyújtott egy füves cigire, miközben egy fiatalabb cigány fiú bicajozott körülöttük. A kis család elment inkább arról a játszótérről.
Egy hétvégi kapcsolattartás végén, amikor apuka visszavitte a nagyobb gyermeket és belépett az előszobába, a kisebb gyermek a legbelsőbb szobából meglátta apukát és négykézláb kisprintelt hozzá, nagyon megörült az apja jelenlétének. Sajnos csak egy-két percig lehetett együtt apa és fia, mert lejárt a kapcsolattartási idő, amit anyuka nagyon szigorúan nézett, így apuka hazament.
Egyik hétköznapi kapcsolattartást anyuka és apuka a Lurdy játszóházhoz beszélte meg. Anyuka nem vitte el a kisebb gyermeket, mert aludt, amikor otthonról elindultak. A nagyobb gyermek meg fáradt volt, látszott rajta, hogy az óvodában kifáradt, és nem aludt ebéd után. (Egyrészt anyukának kötelessége lett volna a kisebb gyermeket is elvinni, másrészt kötelessége a gyermekeket felkészíteni a kapcsolattartásra.) Apuka a gyermekével bement a játszóházba, anyuka meg elment vásárolni, boltokat nézni. A gyermek nem akart más gyerekekkel játszani, hanem inkább mindenhová apukát hívta “Gyere apuci!”. Volt arcfestés is, és a gyermek egy pillangó rajzot kért az arcára. Az idő lejártát anyuka megjelenése jelezte, aki szólt is, hogy menni kell. A gyermek mondta, hogy éhes, és szeretne egy gyerekmenüt játékkal, így a gyorséteremben ettek még egyet.
A következő hétköznapi kapcsolattartáskor, azaz két nap múlva, apuka kérte anyukát, hogy menjenek ki a játszótérre, de anyuka azt válaszolta, hogy esni fog, nem mennek. Amikor apuka kiért anyukáékhoz, derült idő volt, nem esett az eső, a kapun belépve azt látta apuka, hogy a nagyobb gyermek az udvaron parkoló autóban aludt. Apuka bement a házba, odamászott hozzá a kisebb gyermek és bementek a szobába játszani. Apuka kicserélte a gyermek pelusát. A gyermek a peluscsere közben is és játék közben is sokat kacagott. Anyuka anyja ki-be járkált, zavarta a kapcsolattartást, anyuka meg idegeskedett, azt mondta “A kétgyermekes anyának a bíróságra kell járnia, nincs ideje a gyerekeivel foglalkozni!”. Fél óra múlva anyuka behozta a nagyobb gyermeket, aki rögtön apuka nyakába ugrott és elkezdtek együtt játszani két lufibabával. 7 órakor újra bement a szobába a vénasszony és elkezdte hangoztatni, hogy a gyerekeknek fürödniük kell és, hogy a gyerekeket 6-kor fürdetik, apuka miatt ezeken a napokon ez kitolódik 7-re, ami tönkreteszi a gyermek napirendjét. Erre apuka azt felelte, hogy ő felajánlotta a fél 6-os kezdést, de anyuka nem egyezett bele. Ha a nagyobb gyermeket hagynák délben aludni, mint minden hasonló korú gyereket, akkor nem lenne hulla fáradt 6-kor. (Amikor még együtt élt a család, a gyermek ebéd után aludt. Vasárnaponként meg az alvás után mentek a babaúszásra, ami 15 órakor kezdődött.) Anyukáék jelenete közben a gyermek apuka nyakába ugrott, úgy vitte ki az előszobába apuka őt (az előszobából nyílt a fürdőszoba), ahol anyuka anyja letépte a gyermeket apuka nyakából, és beráncigálta a fürdőszobába, majd becsapta az ajtót. Így nagy veszekedésben jött el apuka.
Lezajlott a második szeánsza a közvetítői eljárásnak.
Apuka kérte anyukát, hogy a szombati kapcsolattartást a nagy melegre való tekintettel a Dagály strandon töltsék el. Anyuka belement ebbe és a kis család együtt strandolt. Persze a költségeket apuka állta. Több ilyen strandolás is történt.
Egy hétköznapi kapcsolattartáskor a nagyobb gyermek elmondta apukának, hogy anyuka keresztanyjánál aludt a testvérével. Ez apukát váratlanul érte, mert anyuka nem engedte meg a gyerekeknek, hogy apukánál aludjanak, de a keresztanyjához átvitette a kicsiket. Meg is kérdezte apuka anyukától, hogy mi történt. Anyuka elmondta, hogy gyengélkedett, egyedül akart lenni, ezért elvitette a két gyereket a keresztanyjához.
Eljött a kisebb gyermek első szülinapja, ami nem kapcsolattartási napra esett, ezért apuka megkérdezte anyukát, hogy lehetne-e a gyerekekkel együtt lenni a szülinapon, de anyuka nem egyezett bele (korábban a gyermek névnapján is így tett anyuka).
Egy hétköznapi kapcsolattartáskor anyuka keresztanyja is ott volt a háznál. Szerencsére a gyermekek és anyuka kiment a kapuhoz és együtt elmentek fagyizni. A kapuban a nagyobb gyermek most először nem üdvözölte apukát, hanem elment mellette és a rollerén elindult a fagyizó felé. A kis csapat csak egy háznyit haladt, de a nagyobb gyermek hirtelen megállt a rollerrel és odarohant apukához, akit jó erősen megölelt. Minden bizonnyal anyuka keresztanyjának a jelenlétében nem merte kinyilvánítani érzelmeit apuka irányába. A fagyizás és játszóterezés után, amikor visszamentek a házhoz, a nagyobb gyermek visszaváltott, és ismét rideg volt apukával. Jól láthatóan anyuka és rokonsága erősen folytatja az ellennevelést, a gyermek megtörését; rá akarják kényszeríteni, hogy csak úgy érezhet más ember iránt, ahogy azt neki az anyja megengedi. Így nevelték anyukát is.
– 3/3. oldal –
Apuka blog 