csütörtök. Anyuka reggel felhívta apukát, és mondta, hogy a gyerek besárgult, nem engedik őket ma haza, csak holnap. Apuka elmentem anyuka autójáért az anyóshoz. Apukát a vénasszonyok nem engedték be a házba az ott fogva tartott gyermekéhez, hanem kihozták a kocsikulcsot és a cuccokat, amiket anyuka kért. A kocsi koszos volt, és üres a tankja, ezért apuka elment egy benzinkútra, kitakarította az autót, és tankoltam bele, majd elment a klinikára. Ott a szülők beszélgettek. Anyuka kiborult, hogy a gyermekét (akit rábízott a rokonságára) már 4 napja nem látta. Apuka próbálta megértetni anyukával, hogy ő meg már régebb óta nem látta, és most talán átérzi anyuka, hogy milyen érzés az egy szülőnek, ha a gyermekét elzárják, börtönbe tartja fogva anyuka és rokonsága, de anyuka ezzel nem volt hajlandó foglalkozni, hanem csak a saját érzéseivel, sőt, azt mondta apukának, hogy a gyermeket bármikor láthatja (ami nagy hazugság volt anyuka részéről). A klinikáról apuka hazament a kocsival.
péntek. Apuka bement dolgozni, és kért arra a napra is szabadnapot, majd két órát dolgoztott, és hazament, utána pedig 12 óra előtt megérkezett a klinikára. Miután megkapták a zárójelentést, összeszedte apuka a cuccokat és a kis család kijött a klinikáról. Nagyon meleg volt aznap, és erősen sütött a nap. Az anyós házához érve a nagyobb gyermek megörült a családja láttán. Apuka vitte a Mózeskosarat, de anyuka keresztanyja kitépte apuka kezéből és bevitte az egyik szobába. Ott volt a vén brigád, anyuka anyja és apja, meg a keresztanyja. (Mint már olvasható volt, ezek a személyek munkálkodtak nagy erővel a család szétszakításán.) Bementek mindannyian a szobába, ahol végre apuka és a rég nem látott gyermeke együtt tudott lenni. Majd megjött a gyermekorvos, és a védőnő, és elkezdték vizsgálni a csecsemőt. Apuka a gyermekével játszott a szomszéd szobában, majd odament hozzájuk vörös fejjel anyuka keresztanyja, és rájuk ordított, hogy “Mi ez a sugdolózás! Hogy képzeled, hogy idejössz és…” Anyuka keresztanyja elkezdte szapulni apukát mindenki előtt, valamint apuka mellkasát ütögette. A kisgyermek reszketett a félelemtől, de senki sem szólt rá az idegbeteg rokonra, csak apuka és a védőnő próbálta csillapítani az alpári jelenetet előadó anyuka keresztanyját. Apuka szólt anyukának, hogy szóljon a keresztanyjára a minősíthetetlen viselkedése miatt, de anyuka csak annyit mondott suttogó hangon “Keresztanyu ne idegesítsd magadat.” Láthatóan anyuka örült a keresztanyja alpári megnyilvánulásának (mint ahogy mindig is örült az ilyen akcióknak, és sosem állt ki a gyermekei érzelmi fejlődése mellett). Ezzel a mondattal nem lehet egy vérebet lecsillapítani. Miután elment az orvos és a védőnő, anyuka odaadta a recepteket apukának, hogy menjek el a gyógyszertárba kiváltani. Amikor visszaért apuka, ismét megpróbált a gyermekével együtt lenni és játszani, de a anyuka keresztanyja újból nekikezdett, és oltári primitív módon, a gyermek előtt szidalmazta apukát “Te selyemfiú! Az anyuka gazdag nő volt, és te szemét tönkre tetted! Ez a csóró szemét! Olcsó János!”. Apuka ismét próbálta anyukát megkérni, hogy csillapítsa le a rokonát, de anyuka ismét csak annyit mondott halk hangon “Keresztanyu ne idegesítsd magadat.” A keresztanyja viszont nem hagyta abba. Közben a nagyobb gyermeket anyuka anyja átvitte egy másik szobába. Miután apuka látta, hogy anyukának mennyire tetszik ez az egész alpári jelenetsorozat, amit a rokonsága művel, és nem tesz semmit ellene, ezért úgy döntött apuka, ha már a gyermekeivel nem lehet együtt, akkor eljön onnan. Búcsúzóul az após még odamondta, hogy ide többet ne jöjjön apuka, majd a bíróságon találkoznak, és csak akkor láthatja a gyermekeit.
Ez után apuka 3 hétig nem láthatta a gyermekeit, mert anyuka elzárva tartotta őket az anyja házában.
Majd később olvasható lesz, hogy anyuka rendszeresen azt állította a hatóságok előtt, hogy neki csak a gyermek lelki világa a fontos. Hát, az eseményekből látható, hogy anyuka nagy hazudozó és a gyermekeit csak eszköznek tekinti.
A három öreg meg három csonka családot teremtett maga körül. Anyós minden áron gyereket akart annak idején, így összefeküdt egy családapával. Az após meg családapaként ágyrajáró volt. Anyuka keresztanyja elvált a férjétől és anyuka keresztapjával nevelte a két lányát, már ahogy nevelte a Mázsa téri büfés üzletéből, és most az anyukának is csonka családot kreáltak.
Még ezen a pénteki napon, miután apuka eljött anyukáéktól, átment az ő anyjához, mert érkezett egy levél, amiben anyuka jogi képviselője, dr. 1.G.Gábor az alábbiakat írta le:
- Szerepel benne, hogy az ügyfele (anyuka) “előadta, hogy a házasságuk véglegesen megromlott, annak helyreállítására nem lát reményt, ennek megfelelően a házasságot fel kívánja bontani”. Ennek a mondatnak azért is van jelentősége, mert a levél után pár hónappal apuka beadta a válókeresetet, majd az után anyuka azt vágta apuka fejéhez, hogy amikor megkapta a bírósági idézést két hónapig sírt, és hogy hagyhatta őt a “szarban” apuka, és a “megcsináltál két gyereket és leléptél” szöveget hangoztatta többször anyuka és rokonsága az apukának a gyermekek előtt.
- A levél többek között abból állt, hogy apuka köteles anyukának a bevétele 40%-át odaadni és az újszülöttel kapcsolatos költségek 50%-át is viselnie kell. Nem számított, hogy csak jogerős bírói végzés után köteles apuka fizetni (ennek ellenére apuka fizetett a kezdetektől, pl. ott volt a nagybevásárlás, és külön pénzt is adott anyukának), és nem számított anyukának és ügyvédjének, hogy apuka, az anyuka miatt óriási hitelekbe, családi kölcsönökbe verte magát, anyukának kellett a pénz. A jog szerint a hitelt együtt kell vállalnia a házastársaknak, de erre az anyuka nem volt hajlandó.
- Az ügyvéd írt a házastársi közös lakás használatáról, ami valótlan, hiszen bérelt lakásban laktak, és anyuka már elköltözött az anyjához, ahonnan nem is szándékozott visszaköltözni. Anyuka az elköltözésével a bérleti szerződés azonnali, egy oldalú felmondását valósította meg, így apuka maradt a bérelt lakásban (amit amúgy is apuka fizetett).
- Írt az ügyvéd a közös vagyon megosztásáról, ami nem valós, hiszen anyukának nem volt vagyona, folyamatosan apukán élősködött, és a költözés alkalmával pedig anyuka és rokonsága alaposan kiürítette a lakást, még olyan dolgokat is elvittek, ami nem anyuka saját tulajdona, vagy nem a házasság alatt szerezték.
- Az ügyvéd megírta, hogy apuka vállaljon feladatot természetben is. Ez is értelmetlen, mivel apuka már többször mondta anyukának, hogy szívesen fürdetné, altatná, pelenkázná a gyermekeket, de anyuka nem engedte meg.
- Az is szerepel a levélben, hogy apuka csak az anyós házában láthatja a gyermekeket, mert az a gyermekeket nem zavarja. Ez az ügyvéd alaposan mellé fogott, mert pont az anyós házában zavarják a gyermekeket anyukáék. Ezzel anyuka és rokonsága többek között megsértette a kapcsolattartás zavartalansága jogot, és a gyermekek méltóságához, leli erőszak szembeni védelemhez való jogukat.
- Még felhozza az ügyvéd, hogy peren kívül egyezzenek meg. Majd később olvasható, hogy anyuka nem volt hajlandó peren kívül megegyezni.
- A végén pedig azt írta az ügyvéd, hogy apuka 15 napon belül válaszoljon, különben jogi útra terelik az ügyet.
Szóval, a levél tartalmaz ferdítést, valótlan állításokat és fenyegetést. Apuka már korábban hallotta dr. 1.G.Gábor nevét, mert az após jóban volt vele, és többször hangoztatta, hogy neki a dr. 1.G.Gábor a haverja.
kedd. Anyuka ügyvédjének levele után apuka felkeresett egy ügyvédet (egy barátja által ajánlott ügyvédnőt), aki kézbe vette az ügyet, válaszolt dr. 1.G.Gábornak és egyezségre hívta őt. Apuka megmondta az ügyvédjének, hogy a tartásdíjat utalja, a nagyobb gyermeket két hetente hétvégére el akarja hozni, az újszülött gyermek esetében meg anyuka biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást, és apuka részt akar venni a nevelésében, a fürdetésben, pelenkázásban, stb.
Az egyezségre szeptember elején került sor és már anyuka részéről egy másik ügyvéd jelent meg, dr. 2.K.Márk személyében és mivel anyuka nem volt hajlandó a kapcsolattartásról megegyezni, a nagyobbik gyermeket odaadni, valamint a zavartalan és rendszeres kapcsolattartást biztosítani. Azt állította anyuka az ügyvédjének, hogy mindig is zavartalan volt a kapcsolattartás, és mivel az anyjával él, az anyja azt hív meg magához, akit akar, és ezért anyuka nem lehet felelős. Nagyon távol álltak az álláspontok egymástól így nem született egyezség. Ezek után apuka megkérte az ügyvédjét a peres eljárás megindítására, ezért 2015 szeptemberében beadta a válókeresetet apuka ügyvédje a PKKB-n.
Közben még az is történt, hogy anyuka nem volt hajlandó elárulni apukának, hogy a nagyobb gyermeket melyik óvodába íratta.
Apuka felkereste a lekészt, aki a házasság szentségének esküjét három éve anyukára és apukára tette, és aki anyuka gyermekkori barátja volt, hogy szeretné megkeresztelni a kisfiát. A lelkész örömmel fogadta a hírt, de apuka és anyuka különélésének hallatán nagyon elszomorodott, és felajánlotta lelkészi, családapai (feleségével és három leánygyermekével él), és baráti segítségét a kapcsolat rendezéséhez. Apuka elmondta anyukának, hogy beszélt a lelkésszel, aki tudna segíteni, de anyuka elzárkózott ettől, és a fiúgyermek megkeresztelésére sem volt hajlandó. Ahhoz képest, hogy az egyházi esküvőt anyuka akarta, semmi keresztényi cselekedete nem volt anyukának, láthatóan csak a látszat érdekelte anyukát.
– 6/3. oldal –
Apuka blog 