Anyuka rokonsága
Hamar, hat hónap után úgy döntött anyuka és apuka, hogy családot alapítanak, hiszen szerették egymást és már harminc évesek elmúltak, azaz benne voltak a korban, amellett úgy gondolták, a szülői feladatokhoz is felnőttek. Apuka mondta, hogy ő három gyermeket szeretne vegyesen, vagyis legyen lány és fiú is, mert ilyen családban nőtt fel és ezt látja jónak. Anyuka azt mondta, ő két gyermeket szeretne, előbb egy lányt, utána egy fiút, ahogy a külföldön élő egyik unokanővérének van. Anyuka hamar teherbe is esett, és ezen örömteli hír hallatán apuka meg is kérte anyuka kezét. Apuka elkísérté anyukát az ultrahang vizsgálatokra. Az első vizsgálaton a baba még csak pár milliméter volt, de a jól hallható szívdobogásától apuka szeme könnybe lábadt. Amikor anyuka bejelentette az anyjának a gyermekáldást, az anyja annyit mondott mélabús arccal „Jó.” és megvonta a vállát. Sem a születendő gyermeknek (unokának), sem a saját lánya boldogságának nem örült. Ez után átballagott anyuka és apuka az anyuka keresztszüleihez, ahol épp nagy családi összejövetel volt, ugyanis az egyik rokon, anyuka keresztanyjának egyik unokája bejelentette, hogy összeházasodik a párjával. Anyuka habozott a kompánia elé tárni a gyermekáldás hírét, de apuka meglátott egy könyvet a polcon, ami terhes anyáknak szólt, és megkérdezte az egyik rokont, kölcsön adná-e? A rokon visszakérdezett „Minek az nektek?”, erre apuka elmosolyodott és a rokonság nagy meglepődéssel teli örömben tört ki. Apuka is bejelentette a családjának, hogy új család van kialakulóban, mert baba érkezik. Apuka családja az apuka és az anyuka nyakába borult örömteli könnyek közepedte, valamint az apuka idősebbik nővér – nevezzük Lédának – mondta, hogy anyukára testvéri szeretettel tekintenek. Anyuka a terhesség miatt abba hagyta a munkáját.
Apuka úgy döntött, mivel ő az egyedüli pénzkereső, nincs annyi bevétele (a normál 8 órás munkája mellett, amikor tudott plusz munkát is vállalt), hogy a lakás bérleti díját fizesse, a szülés teljes költségét magára vegye és a családot fenntartsa, ezért anyukával azt találták ki, hogy anyukához költöznek a peremkerületbe (ahogy már olvasható volt, anyuka a rokonságával lakott egy három házrészből álló, földszintes parasztházban). A ház első részben anyuka keresztanyja és keresztapja, a másodikban az anyuka anyja, a harmadikban pedig anyuka lakott (1 szoba és egy WC+fürdő helyiségben).
2012-ben elindul az élet a rokonokkal. Anyuka anyja havi 50.000 Ft-ot kért apukától, hogy abból biztosítsa a rezsi kiadásokat és az étkezés egy részét; ezt minden hónapban meg is kapta. Anyuka keresztapja nagyon jókedélyű ember volt, annak ellenére, hogy már volt két infarktusa és az egész testét beborító pikkelysömör betegsége állandósult rajta, valamint sok negatívumon ment át. Több átverős, lehúzós történetet mesét anyuka családjáról, pl. több száz Euro tűnt el a lakásból, mikor ott volt az egyik rokon; egy másik rokonnak már többször adott kölcsön és sohasem adták vissza; egyszer egy rokonnak adott kölcsön 2 millió forintot, de nem kapta vissza; anyuka tőle csalta ki a pénzt a házrészének felépítéséhez (ezt később anyuka négyszemközt elismerte apukának), amit ráadásul engedély nélkül építettek fel. Anyuka keresztapja nyugdíjasként még dolgozott, és volt egy lakása, amit kiadott, így jó bevételre tett szert. Anyuka keresztanyja nyugdíjasként termékeladó ügynök volt, de alig volt bevétele. A két testvér, anyuka anyja és anyuka keresztanyja folyton vitáztak, csak a Barátokközt sorozatot nézték együtt békében. Anyuka mesélte apukának, hogy keresztanyjának két lánya van, de az egyikkel nincs beszélő viszonyban, a másik pedig külföldön él a férjével és két gyermekével (az ő családi mintájukat szeretné anyuka megvalósítani). Apuka furcsállta, hogy egy anya és lány közötti kapcsolat mitől mérgesedhet el ennyire, de sosem tudta meg az okát.
Anyuka keresztanyja már vagy 30 éve elvált az férjétől, mert állítólag iszákos volt és nőzött a férfi. Anyuka anyja szerint szemét ember volt és a férj volt a hibás a házasságban. Az óta anyuka keresztanyja együtt élt anyuka keresztapjával, bár még mindig a férje nevét viselte (tehát anyuka keresztanyjának hivatalos neve pl. Kovács Józsefné, de 30 éve pl. Molnár Gézával él együtt; majd később olvasható lesz, hogy anyuka ebben is követte a keresztanyját). A keresztapa meg papucsként minden számlát fizetett, minden családtagnak kölcsön adott, és nem kapta vissza. Bár a keresztapa gyakran bosszankodott ezek miatt, de nem történt semmi, nem kapott vissza egy forintot sem.
Anyuka keresztanyjának az a lánya, akivel nem volt beszélő viszonyban, már 18 évesen férjhez ment és szült egy leánygyermeket, majd elvált, aztán megint férjhez ment és megint szült egy leánygyermeket, és újból elvált. Mindkét férj anyuka anyja szerint szemét alak volt, de a gyermekek tartották a kapcsolatot az apjukkal, az egyik az apjával is élt, ezért valószínűleg nem is lehettek olyan szemét apák.
Anyuka és anyuka anyja folyton másokat, leginkább a családdal kapcsolatba került férfiakat köpködte. A család férfitagjaival kapcsolatba került nőket sem hagyták szó nélkül. Anyuka anyjának volt egy idősebb fiútestvéré, aki kétkezi munkából élt, sokat dolgozott még nyugdíjas kora ellenére is. Az ő feleségét gyakran ócsárolta anyuka anyja, hogy egy szarházi és csak lógatja a lábát, miközben a férje (tehát anyuka anyjának a testvére) halálra dolgozza magát. Később, amikor ez a fiútestvér agyvérzésben meghallt, akkor ismét vastagon jöttek a szidalmak a néni irányába. Így jártak el a másik fiútestvér – akinek enyhe nyúlszája volt – feleségével is, rá ugyan ezt mondták. A fiatalabbakat sem kímélték. Miután az egyik rokonlány, aki egy gyorsétteremben dolgozott férjhez ment egy jólszituált mérnökhöz, az ifjú férjet is szidták, hogy csak kihasználja a szegény lányt, mert ő csak a munkájával és a tanulmányaival törődik, meg a fiú szüleitől kapott lakásban a rokonlánnyal rabszolgaként bánnak, ráadásul a fiú az anyjának is adott kulcsot a lakáshoz, ami nagy aljasságra utal. Az apuka minden esetben a védtelen rokonokat próbálta megvédeni (mivel őket is megismerte és megkedvelte, és teljesen más volt róluk a véleménye), de nem járt sikerrel. Anyuka és anyja mindig, mindenkit a háta mögött kibeszélt, de a szemükbe vigyorgott, igazi köpönyeg-forgatóak.
“Extrafamiliáris konfliktus az, amikor egy család tagjai egész jól megvannak egymással, amíg van egy külső, megnevezhető ellenségük, és őrá zúdítanak minden indulatot. Ez a bizonyos kívülálló lecsapolja, elvezeti a belső feszültséget, így tud a család egymással békességben maradni.“
Bagdy Emőke
Ilyen “családi idillbe” költözött a szerelemtől megvakult apuka.
Élt még ott egy nagy testű kutya, akinek látahóan kutya élete volt. Ezt a kutyát anyuka kapta egy korábbi barátjától, de már nem foglalkozott az ebbel. Apuka megszerette a kutyát és többször kivitte sétálni a környékre, valamint a közértben rendszeresen vett neki külön finom falatokat, amiket a kutya nem szeretett, mert talán nem volt hozzászokva a minőségi eledelhez.
A kutya, amikor csak tudott elszökött otthonról, kiszaladt a kapun, hiszen szólította a vére (nem volt kiherélve). Egy ilyen elszökés után rendkívül rossz állapotban tért haza. Anyuka anyja azt állította, hogy anyuka keresztapja rúgott a kutyába és mérgezte meg, hígítót tett a vizébe. Ezt apuka nem tudta elképzelni, ráadásul a kutya a hígítót a szagáról és a megváltozott víz állapotától – hiszen a hígító nem oldódik a vízben – csak észre vette volna. Apuka egyedül védte meg a rokont, akit a háta mögött mocskolt anyuka és az anyja. Az állatorvos megállapította, hogy csigák kiirtására használt mérget nyalhatott össze a kutya. Pár nap után rendbe jött az eb.
Anyuka anyja nagyon rendetlen volt, a konyhában örökké felfordulás uralkodott. Anyuka anyja azzal hárított nap, mint nap, hogy ő építkezni akart itt, ezt a házat lerombolni, és egy szép házat felépíteni, de a nővére (anyuka keresztanyja) nem akart építkezni és ezért van most rendetlenség. Apuka nem értette, hogy ha valakinek van pénze házat építeni, akkor miért marad egy lerobbant házban, és miért az anyuka keresztapjától kicsalt pénzből építette fel a házrészét. Kiderült, hogy nem volt pénzük, csak beszéltek róla. Anyuka keresztanyja elmondta apukának, hogy ő ezt a házat nem akarta megvenni, csak anyuka anyja erősködött. Állandó konfliktusforrás volt ez az ideköltözési-építkezési ügy.
“Ha mások bajaival foglalkozunk, akkor a magunkét elrejthetjük, még akár önmagunk előtt is. Ilyenek a pletykás emberek. A zsörtölődő, kákán is csomót kereső magatartás mögött gyakran húzódik meg olyan konfliktusok sora, amelyeket az egyén nem mert és nem tudott kezelni.“
Bagdy Emőke
Anyuka elmesélte apukának, hogy volt egy nagynénje, Cuni néni (hogy miért becéztek egy felnőtt családanyát cuninak, azt nem sikerült kideríteni), de agyvérzésben meghalt. Anyuka szerint a férje tehetett a haláláról, mert nagyon rossz ember volt. Volt két gyermekük, akik tartották a kapcsolatot az apjukkal, ezért apuka nem gondolta, hogy a férj tehetett volna a felesége agyvérzéséről.
Apuka anyja meghívta az örömszülőket egy ismerkedős ebédre. Anyuka szülei meg is jelentek, jóízűt ebédeltek apuka anyjánál, és jól elbeszélgettek. Több ilyen ebédelés is történt, többször meghívta apuka anyja az anyukát és szüleit. A viszonzás elmaradt. Sohasem hívta meg sem anyuka anyja, sem anyuka apja az apuka anyját ebédre, vagy bármire, sőt, anyuka apja sohasem hívta meg apukát sem magához. Apuka csak az anyuka féltestvérénél találkozott anyuka apjával és annak feleségével, illetve hetente egy-két alakalommal anyuka apja megjelent náluk a parasztháznál.
– 3/2. oldal –
Apuka blog 