“A család az, ahol az élet kezdődik és a szeretet sohasem ér véget.”
Szerelem
Anyuka és apuka gimnáziumi osztálytársak voltak, majd egy érettségi találkozón összemelegedtek és elkezdtek járni. Anyuka nem azzal a nappali tagozatos osztállyal érettségizett, amibe járt az apukával, mert utolsó évben a tanárok eltanácsolták, hogy az estisekkel érettségizzen, de így is részt vett az érettségi találkozón. Anyuka az érettségi után már nem tanult, hanem az anyja berakta maga mellé a munkahelyére. Annál a cégnél maradt addig, amig a terhesség miatt tartós távollétre nem ment (de lehet, hogy a mai napig is még ott dolgozik). Apuka az érettségi után tovább tanult, több iskolát elvégzett, főiskolai diplomája lett és nemzetközi képzéseken is diplomát szerzett. Munkahelyeit saját maga szerezte, a versenyszférában helyezkedett el és sohasem volt protekciója. Amikor 2011-ben elindultak a közös útjukon, akkor anyuka az anyjával és keresztszüleivel élt, apuka pedig több éve egyedül élt és már túl volt egy rövid házasságon.
Anyuka elmesélte apukának, hogy ő kapcsolati sérülésben nevelkedett, mert az apja családos ember volt, az anyja meg az apjának volt a szeretője (az apja a mai napig a feleségével él, ha meg nem haltak), és az apjáéknak van egy lányuk, aki neki a féltestvére, nővére, 11 évvel idősebb nála. Az apja néha megjelent az anyjánál, megivott egy sört, vitáztak, majd haza ment a feleségéhez és a lányához. Röviden, anyuka apja nem volt jó apa, valójában csak biológiai apa volt. Csak azt hallotta apuka anyukától és később anyuka anyjától, hogy anyuka apja milyen mérhetetlenül rossz ember. Anyuka az anyai nagymamájához erősen kötődött, sok időt töltöttek el együtt, felnőtt korában is gyakran meglátogatta az anyai nagymamát. A nagymama arisztokratikus jellegű volt, a nagypapa munkásemberként dolgozott, nagyon nehéz körülmények között éltek egy szoba-konyhás lakásban a VIII. kerületi Diószeghy Sámuel utcában (5 gyereket neveltek). A nagypapa kérdezte meg a nagymamát, hogy éhes-e „Mama, éhes vagyok már?”. A nagymama csípős nyelvű, erősen beszólogatós típus volt, mindenkihez volt szava. Anyuka már felnőtt nőként, harmincéves korában ismerte meg a féltestvérét, az apja rendes házasságában született lányát. Anyuka hangoztatta apukának, hogy nem olyan családot szeretne, mint amiben felnőtt, hanem egy nagy családot szeretne, ahol sokan vannak és nagy a boldogság, összetartás. Anyuka még azt is mondta apukának, hogy az eddigi pasijai „kisfiúk” voltak, és apuka számára az igazi férfi.
Apuka meg elmondta anyukának, hogy ő egy rendkívül boldog, öt tagú (két szülő, három gyermek) családban nőtt fel, és olyan családot szeretne, mint amilyen az övé volt: összetartás, szeretet, béke, megbecsülés, megértés, tisztelet, jókedv, hétvégén kirándulások (apuka már kis korában majdnem az egész kéktúrát bejárta az apjával, sokszor az apja nyakában ülve), rokonok meglátogatása, nagyszülők történeteink meghallgatása, nagy családi összejövetelek, nyári üdülések, autó-, és busztúrák, szülők baráti társaságával való együttlétek stb. Apuka apja vezető beosztásban, majd gyárigazgatóként dolgozott, és mindig kitűnő családapa volt, de már elhunyt, és apuka az ő nyomdokaiba szeretne lépni, főleg a családapai téren. Valamint apuka elmesélte anyukának, hogy volt egy pár hónapig tartó házassága, ahol az akkori feleségének egy lakás megvásárlása volt a célja, és azt meg is tudta szerezni apuka segítségével (no meg az apuka lakhelye szerinti önkormányzatának segítségével, aki sok százezer forintos vissza nem térítendő támogatást adott az esküvő miatt a lakásvásárláshoz), de egy éven belül tönkre ment a házasság és apuka elköltözött és elvált az első feleségétől.
Anyuka leginkább apukánál élt egy új építésű ház szépen berendezett bérelt lakásában egy jó helyen. Az első naptól kezdve apuka lovagiasan állta a kapcsolat költségeit (éttermi fogyasztások, wellness hétvégék, nyaralások, anyuka autójának költségei, anyuka ruháztatása, ajándékok stb.).
– 3/1. oldal –
Apuka blog 